Pesti Srácok

Orbán Viktor: A futball mindig vigasz és elégtétel volt a magyar ember számára

Orbán Viktor: A futball mindig vigasz és elégtétel volt a magyar ember számára

A futball mindig vigasz és elégtétel volt a magyar ember számára – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia alapítója szombaton, Felcsúton, ahol bemutatták a Labdarúgás és tudomány című tanulmánykötetet.

A Puskás Akadémia és a Testnevelési Egyetem együttműködésében született könyv bemutatóján a kormányfő azt hangsúlyozta: talán nem véletlen, hogy Trianon után volt a magyar futball első aranykora, majd a második világháborút követően, az ötvenes években az Aranycsapat időszaka.

– fűzte hozzá. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy "a magyar futball alapvetően a zseniális megsejtések és ihletettség története", vagyis maga a művészet. A miniszterelnök úgy vélte, "a futball maga az élet", igazságos, nyílt sisakos játék, amelyet szabályok mentén vívnak a felek és mindig a pályán dőlnek el a dolgok. Orbán Viktor kiemelte, hogy labdarúgó-akadémiát nehéz lélektanilag egyben tartani, mert a falai között "a régi futballisták tapasztalatát kell összeépíteni a modern hókuszpókusszal", és ha ez nem sikerül, akkor "féllábas lesz az akadémiák működése". Megjegyezte, hogy a hazánkban működő labdarúgó-akadémiák azonosságuk mellett is sok mindenben különböznek. Ezt nagyszerű dolognak nevezte, mondván, nem is szabad egységesíteni ezeket, mert "haptákban futballozni nem lehet, csak menetelni". A kormányfő arról is beszélt, hogy régóta fáradoztak az országos akadémiai rendszer megalkotásán; ez ma már működik, az egész magyar futballtársadalmat szolgálja.

PestiSracok facebook image

– jegyezte meg. Mészáros Lőrinc, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kuratóriumának elnöke emlékeztetett arra, hogy 2018-ban kezdtek szakmai együttműködésbe a Testnevelési Egyetemmel, és ennek eredménye a tankönyv.

– tette hozzá. Jelezte, hogy a kötet másfél év alatt készült el, és 13 év tapasztalatát használták fel hozzá.

Takács Mihály, a Puskás Akadémia igazgatója, a könyv társszerzője elmondta, hogy értéket kívántak teremteni, ami sikerült, hiszen a tankönyvet szakmai bírálóbizottság minősítette és egyetemi tankönyvvé nyilvánították. Közölte, hogy a felcsúti akadémián és a világ labdarúgásában alkalmazott módszereket igyekeztek használhatóvá tenni, megosztani a világgal, a sporttársadalommal, emellett be akarták mutatni, hogy Európa és a világ labdarúgásában hogyan illeszkedik egymáshoz a tudomány és a futball.

Csáki István, a Puskás Akadémia tudományos munkacsoportjának vezetője, társszerző megemlítette, hogy a Testnevelési Egyetem mellett az egri Eszterházy Károly Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Magyar Labdarúgó Szövetség szakemberei is közreműködtek a kötetben. Huszonhét szakember dolgozott rajta, tizenkilenc írta a fejezeteket, kettő lektorálta, hatan pedig a végső szerkesztésben segédkeztek. Úgy vélte, nagy értéke a könyvnek a fejezetek végén lévő irodalomjegyzék, amely több, mint félezer szakmai kötetre utal.

A könyvbemutatón jelen volt Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke, Csányi Sándor, az MLSZ elnöke, valamint Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora is. Utóbbi felszólalásában hangsúlyozta: hibásan választják szét a sportot az egyéb művészeti ágaktól, hiszen a mozgás és a testkultúra ugyanolyan értékes, mint bármelyik másik művészeti ág. Elmondta, hogy a TE a könyv megjelenéséhez nyújtott támogatáson túl saját eszközeivel is igyekszik segíteni a magyar sporttársadalmat: integrált laborrendszert hoztak létre, ahol a sportpszichológia, a dietetika vagy a terhelésélettan is a legmodernebb körülmények között oktatható, mérhető, használható. Megjegyezte: a sporthoz nevelés szükséges, mert test és lélek összekapcsolása nélkül nem lehetséges egészséges sportolót felnevelni.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!