Országgyűlés – Kedves Olvasóink, ne tegyenek nagy összeget arra, hogy az ellenzék elnézést kér!
Ha lehetne hivatalosan tippelni, hogy az ellenzék bocsánatot kér-e majd a járvány elmúltával, akkor szerkesztőségünk nem ajánlaná, hogy bárki nagyobb összeggel erre fogadjon – erre a következtetésre jutottunk, amikor elkezdődött az Országgyűlés hétfői ülésnapja, ahol nem lankadt az ellenzék forradalmi hangulata. Az azonnali kérdések idején olyan vádaskodások hangzottak el a részükről, amelyekre még korábban, a védekezés elején sem ragadtatták magukat, akkor amikor még a szakemberek is keveset tudtak a vírus terjedéséről. A DK például most sem hiszi el, hogy a kormány a járvány csitulásával hamarosan visszaadja a veszélyhelyzeti felhatalmazását, erre mondjuk azt tippelnénk, hogy utána sem fogják. Tordai Bence szerint azért szereztünk be Kínából védőeszközöket, mert a kormány titokban így csempészi be Magyarországra az internálótáborok rendszerét. Gyurcsány Ferenc ismét a prímszámokkal mutatott be trükköket, és leleplezte az összeesküvést: nincs is digitális oktatás, az csak egy illúzió.
Töretlen forradalmi hangulatban maradt az ellenzék az Országgyűlés hétfői ülésnapjára, az első felszólalók között Arató Gergely adta elő szabadversét az azonnali kérdések idején a a bezárt parlamentről, Orbán diktatúrájáról, a használhatatlan lélegeztetőgépekről, az elszakadó gumikesztyűkről. A DK képviselője éreztette: csak humbug, hogy a kormány a járvány csitulásával hamarosan visszaadja a veszélyhelyzeti felhatalmazását. Arató honatya azt a titokzatos körülményt is leleplezte, hogy Magyarország a világon éllovas a koronavírus halálos áldozatait tekintve, és persze a kabinet gazdaságvédelmi intézkedéseinek köszönhetően a már a spájzban settenkedő éhhalál immár több milliárd honfitársunkat fenyegeti.
Kocsis-Cake Olivio: Légelégeztegegetőgetőgép
Kocsis-Cake Oliviónak vélhetőleg bejön Kásler Miklós, ugyanis a korábbi ülésekhez hasonlóan felszólalásában ismét őt hiányolta érzelmesen. A Párbeszéd képviselője egy újabb kínai üzemet fedezett fel, ahol majd rabszolgaként zsigerelik ki az amúgy és kiszipolyozott magyarokat, és különben is, kínaiakkal bizniszelni, az milyen már? A kínai mumussal riogatott korábban Keresztes László Lóránt is, aki szerint a kormány munkahelyvédelmi programja maga a gazdasági katasztrófa. Érdekes pillanatok voltak, amikor Kocsis képviselő a román elnökkel kezdte a kétszeresen összetett mondatát, amelynek a közepére valamilyen elveszített focimeccsig, a végére pedig a lélegeztetőgépekig jutott, de csak negyedszerre tudta megnevezni a készülékeket.
Tóth Bertalan, az MSZP elnöke csatlakozott az előtte szólókhoz, és felfedte, hogy a tizenharmadik havi nyugdíj a kormány általi sunyi visszaállítása csak egy trükk, a lóvéból igazából újabb stadionok épülnek, de jut belőle a vadászoknak is, ha jól értettük. A levadászandó nagyvad természetesen a Budapest-Belgrád vasútvonal, amely maga a Lőrinc Tóth szerint.
Beszéljünk egy kicsit a tényekről is – kezdte válaszát Juhász Hajnalka, a KDNP képviselője elárulta, hogy a környező országok – például Szerbia – gazdasági sikere Magyarország sikere is, a Nyugat-Balkán uniós integrációja pedig döntő kérdés a közösség fejlődéseben. Juhász Hajnalka szerint Magyarország kiválóan teljesített/teljesít a járvány elleni küzdelemben, hazánk pedig kimagasló eredményeket ért el a külföldön rekedt magyarok hazahozatalában, ami külügy erőfeszítéseit dicséri. Kocsis Máté felidézte azt a rémhír-hadjáratot, amelyet az ellenzék folytatott szakmányban a védekezés derekán, és amelyek egytől-egyig igaztalan állításoknak bizonyultak. A Fidesz frakcióvezetője szerint, a kormány kitűnőre vizsgázott a járvány kezelésében. Arató Gergely riogatásához képest Szijjártó Péter arról számolt be, hogy Magyarország a vírus miatt elhunyt áldozatok számát tekintve nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő helyet foglal el. A külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett: a járvány előtt Magyarország az EU legdinamikusabban fejlődő gazdasága volt, és jó esélyünk van arra, hogy a veszélyhelyzet elmúltával is kedvező helyen maradjunk. Ha lehetne hivatalosan tippelni, hogy az ellenzék bocsánatot kér-e majd a járvány elmúltával, akkor szerkesztőségünk nem ajánlaná, hogy bárki nagyobb összeggel fogadjon erre.
Tordai és a berlini légi híd
Tordai Bence nagy igyekezettel próbált párhuzamot vonni a járványhelyzeti eszközbeszerzések, és második világháború után kialakított berlini légi híd között, és figyelmeztetett, hogy Németországban gyakrabban szálltak le és fel a repülők, ergo a kormány intézkedései semmit nem érnek. Tordai szerint a gazdaság újraindításának feltétele a feltétel nélküli alapjövedelem, példaként erre az amúgy a kísérletbe belebukott skandináv államokat említette. Tordai szerint a kormány azért üzletel a kínaiakkal, mert így csempészik be titokban Magyarországra az internálótáborokat.
Válaszában Dömötör Csaba emlékeztette Tordai Bencét, hogy állításait kizárólag hazugságokra alapozta, ami ugyan nem használ Magyarországnak, de legalább sokat árt. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt is elárulta a Párbeszéd képviselőjének, hogy az ikonjuknak tartott Karácsony Gergely igazából a védekezésnek csak a kerékkötője volt, és eddig csak ártott a segítségnyújtás helyett.
Gyurcsány előszedte a prímszámokat a cilinderből
Felszólalásra emelkedett Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke egy szóval foglalta össze a kormány eddigi intézkedéseit: borzalom. Gyurcsány ezt arra alapozta, hogy egy kalap alá vette a hazánkkal szomszédos államok adatait is, majd valamilyen alkímiai trükk segítségével kijött neki, hogy mi állunk a világon a legrosszabbul. Valószínűleg ezen módszertan alapján jött ki neki az is, hogy a kabinet nem a GDP 18-20, hanem mindössze 0,4 százalékát fordítja a védekezésre. Gyurcsány leleplezte azt az összeesküvést is, hogy nem is volt/nincs digitális oktatás, az csak látszat, miközben tömegek haltak/halnak meg a járvány miatt kiürített kórházak miatt. Dömötör Csaba is röviden kezdte válaszát: Gyurcsány hazudik. Az államtitkár szerint az ellenzék, és azon belül a DK politizálása már túlnő a legendás böszmeségen, és kijelentette: a magyarok ezt nem fogják elfelejteni nekik.
Az LMP szerint a gépjárműadó átcsoportosítása hozza el az első hazai vízháborút
Keresztes László Lóránt szerint a kormány sorozatban hozott olyan döntéseket, amelyek súlyosan érintik az önkormányzatokat, a járvány elleni védekezés első bástyáit. Hozzátette: a gépjárműadó elvétele a kistelepülések kétharmadánál likviditási gondokat okozott, de súlyos problémákat okozhat a különleges gazdasági övezetekre vonatkozó törvényjavaslat is, vagyis hogy a kormány tetszés szerint bizonyos beruházásokat elvehet az önkormányzatoktól. Keresztes szerint az önkormányzatok elveszítik azokat a bevételeket, amelyekből az ívóvízellátást biztosítják, fenntartják az óvodákat. A járvány elleni védekezésből nyolcvanmilliárd forintot vettek el, hogy a teljes mértékben indokolatlan Budapest-Belgrád vasútvonalat fejlesszék – kifogásolta a képviselő.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vasútvonal felújítását azzal magyarázta, hogy a jövőben sem fog gyengülni Kína világkereskedelmi szerepe és az EU szempontjából is meghatározó gazdasági tényező marad. Az áruk nagy része a görög kikötőkbe érkezik, onnan pedig vasúton szállítják tovább – mondta, hozzátéve: versenyről van szó, hogy merre vigyék Nyugat-Európába az árukat, a magyar kormány pedig úgy döntött, benevez ebbe a versenybe. A beruházás munkahelyeket teremt – hívta fel a figyelmet a miniszter.
A különleges gazdasági övezetekről Szijjártó azt mondta: senkitől nem vesznek el beruházásokat és pénzt sem. Vannak olyan települések, amelyek méretüknél fognak nem biztos, hogy megfelelő tárgyalópartnerként tudnak fellépni egy világméretű céggel szemben.
Az MSZP-DK szerint nem a vírus az ellenség, hanem Kásler Miklós
Korózs Lajos (MSZP) a Bajcsy-Zsilinszky kórházról tett fel kérdéseket, azt firtatta, igaz-e, hogy az egészségügyi dolgozókat csak március végén kezdték szűrni és csak szúrópróbaszerűen, igaz-e, hogy kétméteres gipszkarton fallal választották el a koronavírusos betegeket a többitől, közös mosdót kellett használniuk, és amíg nem derült ki a teszteredmény, közös kórteremben feküdtek az ellátottak, továbbá igaz-e, hogy nem állt rendelkezésre eljárásrend a kórházban.
Kásler Miklós válaszában kifejtette: az állítások nem igazak. A kórház dolgozói közül eddig huszonnégynek lett pozitív eredménye, ők enyhe tüneteket mutatnak vagy tünetmentesek. A miniszter hozzátette: a kontaktuskutatások során nem találtak semmilyen direkt kapcsolatot a kórházi fertőzés és a Pesti úti idősotthonban előforduló megbetegedés között. Kásler közölte, ugyanakkor a főváros fenntartásában lévő idősotthonok minden tízedik lakója fertőzött, az elhunytak közül minden hatodik ilyen intézményben él. Az összes idősotthonban igazolt fertőzöttek több, mint a fele fővárosi fenntartású idősotthonból kerül ki.
Bangóné Borbély Ildikó arról beszélt, hogy Müller Cecília korábban azt mondta a Pesti úti idősotthonról, hogy az első igazolt eset egy dolgozóé volt, de máshogy is bekerülhetett a vírus az intézménybe, vagyis elismerte, hogy akár a kórházból is bekerülhetett a fertőzés. Ráadásul más idősotthonokban is voltak fertőzések, mégis mindig csak a Pesti útiról beszélnek. Kásler Miklós arra kérte a képviselőt, ne használja fel a betegek szenvedését, a tragikus eseményeket arra, hogy az embereket kegyeletsértő módon hangolja.
Varga Zoltán azt kérdezte, meddig marad még a posztján Kásler Miklós, a DK képviselője úgy vélte, az európai országokban az egészségügyi vészhelyzetben a politika segíti, kiszolgálja az egészségügyet, Magyarországon viszont ennek ellenkezője a helyzet. Gyakran ellentmondó döntések születnek, leállítják az egészségügyi alapellátást, majd megpróbálják újraindítani, zavaros rendeleteket hoznak. Varga közölte: a tárcavezető szerint pedig a tragédiákért nem ő, a kormány, hanem az orvosok tehetők felelőssé, de a felelősséget – mondta – nem lehet elhárítani.
Rétvári Bence válaszában azt mondta, a járványhelyzet megjelenése óta a képviselő és pártja tevékenysége kisstílű politikai támadásokból áll, mindenkit elfogultsággal vádolnak, aki a kormány intézkedéseit szakmainak, eredményesnek tartja. Az államtitkár kijelentette: Magyarország előbb hozta meg a szükséges intézkedéseket, mint sok más ország, és sikerült is az elhunytak számát alacsony szinten tartani.
LMP: először szomjan halunk, aztán éhen
Schmuck Erzsébet (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy Kína a koronavírus-járvány újabb hullámától tartva már élelmiszer-készletezésbe kezdett, és ez várható a világ más országaiban is, eközben az aszály terméskiesést okoz, vagyis idén egyszerre lesz keresletnövekedés és kínálatcsökkenés. Hogyan készül erre Magyarország? Hogyan állunk a stratégiai élelmiszerkészlettel? – sorolta kérdéseit. Mit tesznek az aszály kezelése érdekében? Mire számíthatnak az állattartók?
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára szerint idén tavasszal bebizonyosodott, hogy megfelelő mennyiségű élelmiszer van az országban, csupán logisztikai problémák adódtak néha. Hozzátette: a tavalyi búzából jelenleg olyan mennyiség van készleten, amely kínálati piacot, így nyomott árat okoz, gabonafélékből tehát nincs hiány.
Forrás: Parlament.hu/MTI. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
