Pesti Srácok

Pénteken újranyithatnak a múzeumok, a könyvtárak és a levéltárak Ausztriában

Pénteken újranyithatnak a múzeumok, a könyvtárak és a levéltárak Ausztriában

Pénteken ismét kinyithatnak a múzeumok, a könyvtárak és a levéltárak Ausztriában - közölte kedden Ulrike Lunacek művészeti és kulturális államtitkár, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy továbbra is szigorú óvintézkedésekre lesz szükség a koronavírus-járvány miatt.

– elentette ki Lunacek. Az államtitkár arról is beszélt: legszívesebben már az elkövetkező napokban valamennyi kulturális intézmény újranyitását elrendelné, de a vírus ezt nem teszi lehetővé. Kifejtette, hogy a múzeumok, a könyvtárak és a levéltárak újranyitása is csak szigorú óvintézkedések mellett lehetséges, így a vendégeknek kötelezően szájmaszkot kell viselniük, a nem azonos háztartásban élőknek minimum egy méter távolságot kell tartaniuk egymás között, és 10 négyzetméteren legfeljebb egy fő tartózkodhat.

Hozzátette azt is, hogy a 10 négyzetméteres szabályozás a múzeum egész területére vonatkozik, nem pedig az egyes helyiségekre; hogyha például a kiállítótermek, a folyosók, a lépcsőházak, valamint az ajándékbolt nagysága 5000 négyzetméter, akkor egyszerre 500 ember tartózkodhat az intézményben. Aláhúzta, hogy nincs időbeli korlátozás, a művészetek iránt érdeklődők annyi időt tölthetnek az intézményben, amennyit szeretnének. Lunacek felhívta a figyelmet arra is, hogy a múzeum személyzete csak akkor hagyhatja el a szájmaszkot, ha a pénztár, valamint a pult megfelelő védőfelszereléssel van ellátva. Hozzátette, mivel a dolgozók többnyire jelen vannak a kiállítótermekben, nekik kell felügyelniük az óvintézkedéssel összefüggő szabályok betartását. Az államtitkár ígéretet tett arra, hogy a közel jövőben tervet készítenek a többi kulturális intézmény, például a színházak és a mozik fokozatos újranyitásáról, a részletekről az ágazat képviselői mellett az egészségügyi minisztériummal is egyeztetnek.

PestiSracok facebook image

– közölte.

Közben több ismert osztrák művész is csatlakozott ahhoz az online petícióhoz, amiben segítséget kérnek a művészek számára. Néhány nappal korábban pedig az ismert kabarészínész, Lukas Resetarits a Facebook-oldalán tiltakozott, amiért a politikai döntéshozók szerinte méltatlanul bánnak a kulturális élet szereplőivel. Az Ausztria-szerte nagy visszhangot kiváltó kezdeményezésben a színész egyebek mellett azt kéri, hogy a színházak is mielőbb megnyithassanak.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.