Potápi: A kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása reális válasz volt Trianonra
Budapest, 2018. október 16.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs államtitkára sajtótájékoztatót tart hivatalában 2018. október 16-án. A Nemzetpolitikai Államtitkárság kétszázmillió forintos keretösszeggel pályázatot hirdet a határon túl mûködõ, családokat segítõ civil, egyházi szervezetek és vállalkozók támogatására.
MTI/Bruzák Noémi
A kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása az elmúlt tíz év nemzetpolitikájának legfontosabb mérföldköve – emelte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden, az évforduló alkalmából írt közleményében.
Potápi Árpád János felidézte: az újonnan alakult magyar Országgyűlés éppen tíz esztendeje, 2010. május 26-án fogadta el elsöprő többséggel, 98 százalékos támogatással az állampolgársági törvény módosítását, amely lehetővé tette a külhoni magyarság számára, hogy közjogi értelemben is a magyar nemzet részévé váljon.
Ez volt az a történelmi lépés, amellyel új időszámítás kezdődött a magyar nemzetpolitikában és amelynek eredményeként mára az 1 millió 100 ezret is meghaladta az új magyar állampolgárok száma
– mutatott rá Potápi Árpád János. Az államtitkár úgy fogalmazott: 2010. május 26-a az újkori magyar történelemben is mérföldkőnek számít. Kezdete annak a folyamatnak, amelynek köszönhetően újjáépítették a kapcsolatot a külhoni magyarsággal, és a határon túli magyar nemzetrészekkel, szervezetekkel, történelmi egyházakkal együttműködve megkezdték azt a közös munkát, amelynek eredményeként mára egységes magyarságról, egységes Kárpát-medencei oktatási, kulturális és gazdasági térről beszélhetnek.
Tíz évvel ezelőtt szakítottunk azzal a nemzetáruló politikával, ami a 2010 előtti évek kormányzását jellemezte: azt a kormányzást, amely megszüntette a kapcsolattartást a külhoni magyarsággal, leállította a Magyar Állandó Értekezlet működését és megtagadta a határon túl élő magyarokat
– írta, hozzátéve: a kettős állampolgárságról szóló törvény elsöprő támogatása világosan jelezte, hogy a külhoni magyarság támogatása nem lehet pártpolitikai ügy.
2010. május 26-a és az azt követően hozott szimbolikus döntések – az új alaptörvény és a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény elfogadása, a szavazati jog megadása a külhoni magyarságnak, majd a szülőföldön maradást és boldogulást segítő oktatási, kulturális és gazdasági programok elindítása – a Trianonra adott reálist választ jelentik
– írta. Potápi Árpád János értékelése szerint az elmúlt tíz év közös munkájának eredménye, hogy a XX. század minden viszontagsága ellenére a külhoni magyar lét mára nem hátrány, hanem előny.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
