Pesti Srácok

Schanda Tamás: Már csaknem százhuszonhatezren kértek bértámogatást

Schanda Tamás: Már csaknem százhuszonhatezren kértek bértámogatást

Folyamatos az érdeklődés a bértámogatás iránt, már 125 853-an igényelték munkáltatójukkal közösen – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs keddi, online sajtótájékoztatóján.

Schanda Tamás közölte: e lehetőséggel azok élhetnek, akiknek a munkaidejét a munkáltatója a veszélyhelyzet kihirdetése óta kénytelen volt csökkenteni. A támogatásnak köszönhetően viszont nemcsak a részmunkaidőre kapnak bért, hanem azon felül is pénzhez jutnak, akár havonta több, mint százezer forinthoz.

– tette hozzá. Az államtitkár az intézkedések szükségességét azzal indokolta, hogy bár az operatív törzs és a kormány döntéseinek és az emberek fegyelmezettségének, szabálykövetésének köszönhetően Magyarországot nem döntötte le a lábáról a koronavírus-járvány, és kezd újraindulni az élet, de megtorpantunk, és ez látszik a gazdasági mutatókon is. Schanda Tamás kijelentette: nem szakítanak az utóbbi évtized politikájával, továbbra is a munkát tekintik a gazdaság alapjának. Ha munka van, minden van: a dolgozó szülő jó példát tud mutatni a gyerekeinek, sikereket, eredményeket érhet el nap, mint nap, és érezheti, hogy hozzájárul az ország erősödéséhez. A politikus hangsúlyozta, hogy a járvány miatt kialakult helyzetben mindent megtesznek a munkahelyek védelméért; amennyi munkahelyet a vírus mégis elpusztít, legalább annyi újat hoznak létre.

PestiSracok facebook image

Schanda Tamás kitért arra, hogy a múlt héten elindult a gazdaságvédelmi akcióterv újabb programja, a munkahelyteremtő bértámogatás, amelynek keretében nyolcvanmilliárd forintos keretösszegből segítik hozzávetőleg hetvenezer regisztrált álláskereső újbóli munkába állását. A támogatás dolgozónként havonta akár kétszázezer forint is lehet, az igénylők száma napról napra jelentősen emelkedik. Az államtitkár szólt arról is, hogy a cégeket egy ötvenmilliárd forintos, a hatékonyság növelését és munkahelyek megtartását célzó pályázattal is segítik a foglalkoztatás és az eredményesség növelésében; az ehhez kapcsolódó felhívás a napokban jelent meg. A korábbi céljaikon, a jól bevált irányokon nem változtatnak, ezért ez a konstrukció is magyar, high-tech és zöld: döntő többségében magyar vállalkozásokat támogatnak abban, hogy csúcstechnológiájuk legyen, energiahatékonyabbá, zöldebbé váljanak – mondta. Az államtitkár megjegyezte: a munkahelyek védelméből a Külgazdasági és Külügyminisztérium is óriási részt vállal, a versenyképesség-növelő támogatási programra eddig hatszázhuszonöt pályázat érkezett be, ezzel száztizenegyezer munkahelyet védenek meg. A gazdaságvédelmi akcióterv keretében összességében már több, mint egymillió embernek nyújtanak valamilyen fajta segítséget, támogatást.

Schanda Tamás azt mondta: a munkahelyek védelmével párhuzamosan a magyar tulajdonú cégeket is meg kell védeni; e vállalatok kiemelt partnerek az ország gazdaságának megerősítésében. Nem engedhető meg ezért az, hogy a válságot kihasználva külföldi cégek szerezzenek tulajdont bennük; ez nemcsak gazdasági, de szuverenitási kérdés is. Szavai szerint ha a tulajdont átengedjük külföldi kézbe, könnyen előfordulhat, hogy a magyar gazdaság, a magyar emberek érdekei háttérbe szorulnak, és a gyors, könnyű haszonszerzés kerül előtérbe. A külföldi tulajdonos persze lehet jó tulajdonos is, ezért tiltani nem lehet, és nem is érdemes, hogy esetenként részt szerezzenek magyar vállalkozásokban. Az államtitkár jelezte: ennek figyelembevételével készült az a kormányrendelet, amely lehetőséget ad rá, hogy külföldi szereplő magyar stratégiai vállalatban 2020 végéig csak miniszteri engedéllyel szerezhessen tulajdonrészt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyes ágazatokban bizonyos típusú és mértékű ügyleteket be kell jelenteni a belgazdaságért is felelős innovációs és technológiai miniszternek, akinek negyvenöt napja van arra, hogy döntsön: tudomásul veszi az ügyletet, vagy azt megtiltja. A rendelet olyan kiemelten fontos ágazatokra vonatkozik, mint a vegyi szektor, az egészségügy, a védelmi ipar, vagy az élelmiszerágazat.

Schanda Tamás méltatta a magyar kutatók, mérnökök munkáját, és azt mondta, hogy most, a koronavírus-járvány idején is bizonyították, hogy a világ élvonalához tartoznak. Beszámolt arról, hogy mivel a magas szintű szaktudás és a megfelelő infrastruktúra is rendelkezésükre áll, hárommilliárd forintos keretet tettek elérhetővé a vírussal, a járvánnyal összefüggő projektek finanszírozására.

– közölte az államtitkár.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Attila

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.