Soros-cenzorok felügyelik a Facebookon megjelenő tartalmakat
A Soros-hálózat totális támadást indított a Facebook-tartalmak kontrollálása érdekében, amelynek főként amerikai belpolitikai okai vannak, ám egyértelműen kijelenthető, hogy járulékos nyereségként nemzetközi szinten is óriási hasznot húznak belőle a spekuláns befolyása alatt álló civil szervezetek, illetve politikai pártok, írja a Magyar Nemzet.
A Facebook cenzúra-bírósága létrehozásának sajátos fénytörést ad, hogy idén novemberben elnököt választ az Egyesült Államok, emlékeztet elemzésében a Magyar Nemzet. Az újraválasztásra készülő Donald Trump 2016-os győzelmében egyesek szerint kulcsszerepet játszott a legnagyobb közösségi oldal. Mindez a demokraták körében számos kritikát és támadást váltott ki, a Facebook egyik legnagyobb kritikusa sokáig nem más volt, mint Soros György. A milliárdos is a közösségi oldalt tette felelőssé az általa komoly összegekkel támogatott Hillary Clinton vereségéért, emlékeztet a lap.
Soros tökéletesen tisztában van a közösségi média jelentőségével. Egy vele szemben feltűnően elfogult 2019 januári Buzzfeed-írás például arról számolt be, hogy a milliárdos manhattani irodájában 2017 óta a nap minden percében egy külön képernyő mutatja, hogyan alakulnak a spekuláns nevéhez kapcsolódó érzelmek a közösségi médiában. Soros heti több tízezer említéssel tűnik fel, amelyek szinte mind negatívak.
Nem meglepő tehát, hogy egy korábbi interjúban Soros azzal vádolta meg Zuckerberget, hogy „informális kölcsönös segítségnyújtási műveletet” hajtanak végre, és világossá tette, hogy Zuckerberg nem kontrollálhatja tovább a közösségi médiaportált.
Ezért így vagy úgy, de nem szabad hagyni, hogy ők vezessék a Facebookot
– foglalta össze írása lényegét Soros.
Ma már távolinak látszik ez a nyilatkozat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a Soros-hálózat tagjai foglalták el a különböző országok választásai szempontjából is döntő jelentőségű cenzori pozíciókat a Facebooknál. Ezt a feladatot már több éve az RTL Klubot is tulajdonló, korábban a Népszabadságot is kiadó baloldali szellemiségű német médiaóriás, a Bertelsmann leányvállalata, az Arvato végzi. Soros már januári cikkében is azt hangoztatta, hogy a legnagyobb közösségi médium valójában egy kiadó, éppen ezért vizsgálni kellene az ott megjelenő politikai hirdetések igazságtartalmát és tényszerűségét, áll a Magyar Nemzet elemzésében.
Ez meg is történt, a Sorosnak kedvező értelemben: nem sokkal a nagy visszhangot kiváltó Soros-támadás után, 2020 márciusában érkezett a hír, hogy Trump kampánycsapatának egy hirdetését megtévesztőnek találta, és ezért cenzúrázta a portál. A döntésben fontos szerepe volt a Leadership Conference on Civil and Human Rights (LCCHR) nevű NGO-nak, amelyet súlyos összegekkel támogatott Soros György.
A Magyar Nemzet szerint, ha valamiféle megállapodás született Zuckerberg és Soros között, az duplán rossz hír a konzervatívoknak. Ugyanis a Wall Street Journal 2020 április végi tényfeltáró írása szerint a Facebook-alapítója mostanában újra egyre erősebb személyes hatalomra tett szert a közösségi médiumot működtető szervezet, illetve a csatolt, szintén milliárdos nagyságrendű felhasználót elérő médiumok (Instagram, WhatsApp) felett. Nyilván, a cenzúra kérdését kivéve, ahol annak kiszervezését követően az új cenzúra-bíróság, azaz jórészt Soros György bizalmasai gyakorolnak majd minden hatalmat.
Forrás: Magyar Nemzet
