Pesti Srácok

Szakértő: Ki fog bocsánatot kérni Magyarországtól?

Szakértő: Ki fog bocsánatot kérni Magyarországtól?

Az elmúlt hetekben a koronavírus-járvány elleni védekezés mellett a nemzetközi liberális médiának „hála” a kormánynak egy másik fronton is védekeznie kellett: a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény, a különleges jogrend teljesen kiütötte a biztosítékot a balliberális oldalon- fogalmaz a Tűzfalcsoport legújabb sajtószemléjében. Arról persze nem szóltak a hírek, hogy más uniós tagállamokban is speciális jogrendet alkalmaznak, hiába mondta el Szijjártó Péter külügyminiszter is a CNN csatornán, a mainstream média szemellenzőt vett fel és csak a magyar jogszabály lebegett előtte vörös posztóként.

A portál emlékeztet, napjainkra már lecsengeni látszik a sajtóban a Magyarország elleni hadjárat, bár könnyen lehet, hogy a nagyobb hallgatás oka, hogy nem akarnak bocsánatot kérni a gusztustalan lejárató kampány és diktatúrával riogatás miatt. Megjegyzik azonban, szerencsére vannak olyan józan hangok is, akik figyelmeztetik őket: ideje lenne bocsánatot kérni, hiszen a kormány véget akar vetni a veszélyhelyzetnek, ezzel együtt pedig a bizonyos kérdésekben rendeleti kormányzásra is lehetőséget adó különleges jogrendnek. Ilyen a The European Post szerkesztője, Marco Gombacci is.

Gombacci véleménycikkében arról ír, hogy Magyarországon egyáltalán nincs diktatúra, sőt! Mint mondja, a nemzetközi közösség hevesen támadta hazánkat: az Amnesty Internationaltől kezdve az Európai Parlamenten keresztül bukott olasz politikusokig (nevezetesen Matteo Renzi volt miniszterelnök, aki követelte Magyarország kizárását az EU-ból). Elnyomásról beszéltek, diktatúráról Európa szívében, éppen csak a kéksisakos ENSZ csapatok nem vonultak be... Kritizálták, hogy nincs időkorlát a törvényben, a veszélyhelyzet idején nem lehet választást tartani és sápítoztak, hogy nem ülésezik a Parlament -szemlézte a portál a szakértő írását.

PestiSracok facebook image

– írja cikkében Gombacci, majd sorra veszi a törvény alapján, hogy miért nem volt igazuk a kritikusoknak. Onnan kezdve, hogy a Parlament a veszélyhelyzet ideje alatt is ülésezett, addig, hogy az esetleg elhalasztásra kerülő választásokat a veszélyhelyzet megszűnte után 15 napon belül meg kell tartani. Szerinte a törvény saját maga hazudtolja meg paragrafusról paragrafusra az ellene felhozott nemzetközi vádakat és kritikákat. Végül idézi a magyar miniszterelnököt, aki azt mondta, hogy meg fogjuk adni a lehetőséget a bocsánatkérésre. Gombacci azonban felteszi a kérdést: ki fogja valóban megtenni?

Forrás: Tűzfalcsoport

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.