"A fizikai Trianont nem követheti soha szellemi Trianon" – Trianon-emlékművet avattak Pestszentlőrincen
Trianon-emlékművet avattak a főváros XVIII. kerületben, az egykori pestszentlőrinci cserkészház udvarán, szerdán. A magánkezdeményezésből létrehozott műalkotás fémből készült kopjafákra festett részletekből jeleníti meg a történelmi Magyarország körvonalait. Az erdélyi felmenőkkel rendelkező dr. Orosz Csaba ötletgazda portálunknak elmondta: tanulni kell az esetből, mert a "fizikai Trianont nem követheti soha szellemi Trianon".
Dr. Orosz Csaba egész életében a Hargita téren élt, és úgy véli, a helyi közösség a környékből egy nagyon szép zarándokhelyet csinált, ahol található többek között egy '56-os emlékmű is. Úgy érezte, tartozik annyival a környéknek, hogy méltó módon megemlékezzen az ország szétszakításáról, ezért határozta el, hogy elkészítteti az emlékművet.
Mindenképpen a nemzet megértése a fontos. Nem mindenki ért mindenben egyet, de a nemzetünk felemelkedéséért egymást megértve, kompromisszumokon keresztül kell meegélnünk a következő évszázadot, és tovább kell fokozni a jólétünket és az elismertségünket
– mondta portálunknak a kezdeményező.
Eddig csak kaptam a hazámtól, most pedig azt keresem, hogy én mit adhatok ebből vissza a hazámnak
– tette hozzá.
A ház, amelynek kertjében az emlékművet elhelyezték, egy cserkészház volt, ami jelenleg magántulajdonban van, így nem volt konfliktus a helyi ellenzéki városvezetéssel. Dr. Orosz Csaba kifejtette: "nem is kíván semmiféle politikai irányba elmenni"; mint Hargita téri lakos, a lelkiismerete megnyugtatása miatt, illetve köszönetnyilvánításként valósította meg a műemléket.
A műemléket Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő és idősebb Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság egykori vezetője, a Szent István 2025 testület társelnöke avatta fel. Bajkai István beszédében úgy fogalmazott: nem kétséges, hogy Trianon a magyarság életében az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb trauma. Az első világháborút követő évek történelmi eseményeit és a Magyarországot ért veszteségeket is részletesen felidézve a politikus azt mondta: az alkotás arra emlékeztet, hogy Magyarország 1920. június 4-én megtörettetett.
Azóta is milliók viselik annak a terheit, a bánatát, hogy egy egykori középhatalom (...) abban a formában megszűnt létezni
– tette hozzá Bajkai István, azt is hangsúlyozva, hogy a trianoni döntés nem békeszerződés volt, hanem diktátum, az antant politikusai pedig "majdhogynem Magyarországot tették felelőssé" a háború kitöréséért.
Európa legüldözöttebb népe ma a magyarság, az elszakított területen élő magyarok száz éve nyögik Trianon terheit, kötelességünk tehát, hogy ezeket elviselhetőbbé tegyük
– hangoztatta a kormánypárti politikus, majd kijelentette: "soha nem volt akkora szükség a nemzeti összetartozásra, mint manapság". Hozzátette: meg kell őrizni a magyarságot a jövőnek.
Lomnici Zoltán a többi között kiemelte, hogy a trianoni békediktátum több százezer magyar jogfosztásának, elüldöztetésének kezdete volt.
A jogtalanság napjainkban, az Európai Unióhoz való csatlakozással sem szűnt meg, az ellen fel kell lépni
– figyelmeztetett.
Trianon után 430 ezer magyarnak kellett elmenekülnie otthonából, mert nem voltak hajlandóak letenni a hűségesküt a román, a csehszlovák és a szerb-horvát-szlovén államra
– idézte fel.
Az emlékművet Nemes Csaba református lelkész áldotta meg; a Szent István 2025 testület koszorújának elhelyezése után a résztvevők elénekelték a magyar és a székely himnuszt. Dr. Orosz Csaba a beszélgetést egy idézettel zárta, ami Kennedy elnöktől származik:
Ne azt kérdezd, mit tud érted tenni a hazád, inkább azt, hogy te mit tudsz tenni a hazádért.
Forrás: MTI, PS; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
