Pesti Srácok

Anders Tegnell virológus szerint Svédországnak védekeznie kellett volna a járvány terjedése ellen

Anders Tegnell virológus szerint Svédországnak védekeznie kellett volna a járvány terjedése ellen

Bírálta hazája koronavírus-járvánnyal kapcsolatos stratégiáját szerdán Anders Tegnell, a svéd közegészségügyi hivatal járványügyi szakértője, aki szerint Svédország nem tett meg mindent a járvány elleni harcban. Úgy gondolom, csinálhattuk volna jobban is – jelentette ki Tegnell, az ország koronavírus elleni védekezésének irányítója a svéd országos rádióban.

A szakember úgy vélekedett, hogy mivel más országok fokozatosan enyhítenek a vírus lassítása érdekében hozott rendelkezéseken, Svédországnak érdemes megfigyelnie, mely rendelkezések bizonyultak hatékonynak a járvány elleni harcban. Azt mondta továbbá, hogy ha ismét ilyen helyzettel szembesülnének, Svédország vélhetően szigorúbban járna el, mint korábban, ám kevésbé szigorúan, mint a többi ország, valahol a kettő között. Anders Tegnell az interjúban elismerte azt is, hogy az országban magasabb a Covid-19-betegségben elhunytak száma a szomszédos országok adataihoz képest.

Míg Európa nagy része, beleértve a skandináv országokat is, bezárta iskoláit, az üzleteket és a vállalkozásokat, leállítva ezzel csaknem az egész társadalmat, Svédország a járvány elleni küzdelemben inkább az állampolgárok felelősségteljes hozzáállására támaszkodott, közöttük a társadalmi távolságtartásra és a higiéniás előírások betartatására. Március végén ugyan megtiltották a látogatást az idősotthonokban, de a halálos áldozatok nagy része így is az intézményekben élő idősek közül került ki. A napokban Stefan Löfven miniszterelnök bejelentette: a kormány vizsgálatot kezdeményez a járvány kezeléséről. Svédországnak e különutas politikáját sokan bírálták: míg Európa nagy része egy időre bezárkózott, a skandináv országban a tizenhat év alatti diákok továbbra is iskolába jártak, és a kávézók, éttermek, üzletek is nyitva tartottak. A svéd kormány ugyanakkor felszólította az embereket az utazások elhalasztására, és hangsúlyozta a társadalmi távolságtartás fontosságát, továbbá betiltották az ötven főnél népesebb rendezvényeket. A svéd egészségügyi hatóságok keddi összesítése szerint a több, mint tízmilliós országban 38 500 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak eddig, a betegségbe pedig már 4468-an haltak bele.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Claudio Bresciani

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.