Pesti Srácok

Ausztráliába is "átterjedtek" az amerikai tüntetések

Ausztráliába is "átterjedtek" az amerikai tüntetések
Minneapolis, 2020. május 29. Tiltakozók a napok óta tartó tüntetések egyikén, miközben a háttérben ég a Minnesota állambeli Minneapolis egyik rendőrségének épülete 2020. május 28-án. Az épületet a George Floyd afroamerikai férfi halála miatt feldühödött tüntetők gyújtották fel. Május 25-én Minneapolisban egy rendőr igazoltatás után földre teperte a megbilincselt 46 éves férfit és a nyakára térdelt, ezt követően a férfi a kórházban meghalt. MTI/AP/Julio Cortez

Ezrek tüntettek az ausztrál fővárosban, Canberrában pénteken, arra irányítva rá a figyelmet, hogy a faji egyenlőtlenségek nemcsak az Egyesült Államokra jellemzőek, és Ausztráliában is aránytalanul sok őslakos kerül börtönbe és hal meg a börtön falai között.

A Canberra központjában lévő téren összegyűlt tüntetők szolidaritásukat fejezték ki az amerikai tüntetőkkel, akik a rendőri intézkedés közben megfojtott fekete férfi, George Floyd esete után vonultak az utcákra, gyakran erőszakhoz nyúlva és fosztogatva. A canberrai demonstrálók a világ összes rendőrének szánták azt az üzenetüket, hogy a biztonságra ügyelve ne a kisebbségeket szemeljék ki. Olyan jelszavakat skandáltak, és azt hirdették magasba emelt plakátjaikon, hogy a hallgatás ilyen esetekben végzetes. Aboriginal Lives Matter feliratú plakátjaik rímeltek a feketéket jogainak védelmében gyakran radikális eszközökhöz nyúló Black Lives Matter (a fekete életek is számítanak) amerikai mozgalom nevére.

– hangoztatta Matilda House, a Canberra térségét hajdan birtokló Ngambri-Ngunnawal őslakos család vénje, felszólalva a tömeg előtt. House szerint Ausztráliának felül kell emelkednie a gyarmatosító hozzáállásán, azon, hogy a feketék csak arra valók, hogy "átgyalogoljanak rajtuk, eltapossák és meggyilkolják őket". A butchulla őslakos közösségből való Wendy Brookman azt hangoztatta: Ausztrália nem nyugodhat bele abba, hogy az elmúlt három évtizedben 430-nál több őslakos halt meg rendőrségi fogdákban vagy börtönökben. Tamara Ryan, a megmozdulás egyik szervezője szerint kétezernél több ember vett részt a tüntetésen. A beszédek elhangzása után a tömeg a tértől négy kilométerre lévő parlament épületéhez vonult demonstrálni. Nagyobb tömegeket megmozgató tüntetéseket terveznek szombatra is a nagy ausztrál városokban, jóllehet a rendőrség, a helyi hatóságok és politikusok is megpróbálják lebeszélni a polgárokat a részvételről, emlékeztetve őket a koronavírus terjedésének kockázatára. Scott Morrison miniszterelnök is azt mondta, hogy nem tartja jó ötletnek a tüntetéseket járvány közepette.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Julio Cortez

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)