Pesti Srácok

Bécsben nevekkel ellátott emlékfalat létesítenek a holokauszt áldozatainak

Bécsben nevekkel ellátott emlékfalat létesítenek a holokauszt áldozatainak

Az osztrák fővárosban nevekkel ellátott emlékfalat emelnek a holokauszt ausztriai áldozatainak. A munkálatok hétfőn megkezdődtek, és az emlékmű várhatóan jövőre készül majd el.

Az emlékfalra 64 ezer ausztriai zsidó áldozat nevét vésik majd, gyemekekét, nőkét és férfiakét; küldetése, hogy valamennyi a náci korszakban meggyilkolt zsidó származású ausztriaira emlékeztessen.

Wolfgang Sobotka, az Osztrák Nemzeti Tanács elnöke kijelentette: az emlékfal egyben arra figyelmeztet majd, hogy le kell győzni az antiszemitizmust. Hozzátette: a holokauszt történéseit nem lehet jóvátenni, azok semmihez sem mérhetőek. Hangsúlyozta ugyanakkor: annál lényegesebb szerep jut az emlékezésnek.

Oskar Deutsch, az osztrák izraelita hitközség (Israelitischen Kultusgemeinde Österreich) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az emlékezésnek a jövőt kell szolgálnia. Arról is beszélt: a zsidó közösségek számára lényeges, hogy valamennyi tagjuk biztonságban érezze magát. Egyben arra szólított fel, hogy határozottan fel kell lépni a zsidóellenességgel és a rasszizmussal szemben.

PestiSracok facebook image

Deutsch arra emlékeztetett, hogy Ausztria több évtizeden át nem vállalta a történelmi felelősséget, nem tudta megfelelő módon kezelni, hogy az osztrákok közül oly sokan vállaltak bűnrészességet a náci rezsim rémtetteiben.

Elismerően szólt ugyanakkor arról, hogy Franz Vranitzky (SPÖ) volt az első kancellár, aki 1991-ben részvétét és sajnálatát fejezte ki Ausztria bűnrészessége miatt. Sebastian Kurz (ÖVP) kancellár pedig támogatta a Kurt Yakov Tutter holokauszt-túlélő kezdeményezésére indított projekt megvalósulását.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!