Donald Trump beveti a katonaságot is, ha szükséges – Több városban lőttek is a rendőrökre
Donald Trump amerikai elnök rendet ígért, ha szükséges, a hadsereg segítségével is, a Fehér Ház Rózsakertjében mondott rövid nyilatkozatában hétfőn.
Hangsúlyozta, hogy elsődleges feladata az ország megvédése, hiszen erre esküdött fel. Mint fogalmazott: "a rend és a törvényesség elnöke" , és ha a helyi tisztségviselők nem tudják megfékezni az erőszakos demonstrációkat, akkor ő fog cselekedni. Ennek érdekében minden rendelkezésre álló szövetségi erőforrást, - az ő megfogalmazásában: "civil és katonai" forrást mozgósít, és ha szükséges, a szövetségi fővárosban és más nagyvárosokban egyaránt beveti a katonaságot.
Közölte: utasította a tagállamok kormányzóit és polgármestereit, hogy biztosítsák "a rendfenntartó erők elsöprő jelenlétét" mindaddig, amíg le nem csendesítik a tüntetéseket.
Ha egy város vagy egy tagállam visszautasítja a szükséges lépéseket a lakói élete és tulajdona védelme érdekében, akkor én fogom felvonultatni az Egyesült Államok katonaságát, és gyorsan megoldom a problémáikat
– fogalmazott. Donald Trump az elszabadult erőszakot "belföldi terrorcselekményeknek" minősítette, és ismételten a szélsőbaloldali és magukat antifasisztáknak nevező csoportokat tette felelőssé a káoszért.
A lázongás legnagyobb áldozatai a szegényebb sorsú közösségeinkben élő békeszerető állampolgárok, és én, mint az elnökük, harcolni fogok a biztonságukért. Harcolni fogok, hogy megvédjelek benneteket, én a ti rendet és törvényességet biztosító elnökötök és a békés protestálók szövetségese
– mondta Trump. Végül - hivatali felhatalmazására utalva - idézte azt az 1807-es, úgynevezett Lázadási Törvényt, amely lehetővé teszi az amerikai elnököknek, hogy megkerüljék a szövetségi törvényt, amely tiltja a hadsereg bevetését belföldi rendfenntartásra.
Ezek után megyek, hogy lerójam tiszteletemet egy nagyon, nagyon különleges helyen
– mondta az amerikai elnök, majd ellátogatott a Fehér Ház mellett lévő Szent János templomhoz, amelyet keddre virradóra szintén felgyújtottak, de szerencsére a lángokat hamar eloltották, így nem keletkeztek nagyobb károk az épületben.
A rövid vizit idején az elnököt és kíséretét rendkívüli biztosítással védték, a Fehér Ház tetőzetén titkosszolgák és mesterlövészek vigyázták a rendet. Trump rózsakerti nyilatkozata és templomi látogatása idején egyébként a Fehér Ház előtt tüntetők zajongtak. Az elnök a templomnál magasra emelt Bibliával állt meg.
Ellentmondanak egymásnak George Floyd boncolási eredményei
Ellentmondanak egymásnak a rendőri beavatkozás közben május 25-én este Minneapolisban meghalt George Floyd boncolási jegyzőkönyvei: a családja kérésére elvégzett második halottkémi vizsgálat szerint a 46 éves férfi halálát a nyakára és a hátára nehezedő nyomás okozta fulladás idézte elő.
A rendőrség által korábban kiadott, első dokumentum szerint ugyanakkor nem találtak "fizikai bizonyítékot, amely alátámasztaná a trauma miatti fulladást vagy fojtogatást", és Floyd halálához "hozzájárulhatott egészségi állapota, beleértve koszorúér-betegségét és magas vérnyomását".
A második halottkémi eredményt hétfőn délután ismertette Ben Crump, a család ügyvédje. Eszerint semmi jele annak, hogy Floyd szívbeteg lett volna, a nyaki nyomáson kívül a hátára nehezedő - szintén térdtől származó nyomás - is hozzájárult halálához, ezek miatt nem kapott levegőt. A vizsgálatot elvégző két orvos gyilkosságnak minősítette a történteket, szerintük Floyd nagy valószínűséggel már halott volt, amikor a mentőautóba emelték.
A halál körülményeinek kiderítésében fontos szerepe lehet egy videónak, amelyet egy járókelő készített. A felvételen az egyik rendőr csaknem 9 percig térdel Floyd nyakán, kettő másik pedig a hátán.
A Floyd ellen fellépő négy rendőrt másnap elbocsátották a rendőrségtől, a férfi nyakára térdelő Derek Chauvint pedig két napra rá letartóztatták, és emberölés bűnrészességének gyanúja miatt vádat emeltek ellene. A vádat immár elsőfokú gyilkossági gyanúra súlyosbították. A Floyd-család ügyvédjei bejelentették: George Floyd temetése június 9-én lesz a texasi Houstonban.
Több városban zajlottak tüntetések a rendőri erőszak ellen, halálos áldozatok is vannak
Több amerikai városban zajlottak tüntetések a rendőri erőszak ellen helyi idő szerint hétfőn: Chicago egyik elővárosában, Ciceróban ketten életüket vesztették a megmozdulás során, és legalább hatvan embert őrizetbe vettek - számoltak be amerikai hírforrások.
A városban több üzletet kifosztottak a tiltakozók. Az NBC amerikai hírcsatorna szerint több mint 100 rendőr volt bevetésben.
A Missouri állambeli Saint Louisban négy rendőrt ért találat - közölték a helyi hatóságok a Twitteren. A sebesülteket kórházba szállították, nincsenek életveszélyben. Egyelőre nem tudni, ki lőtt rájuk.
Las Vegasban két helyszínen lőttek rá a rendfenntartókra a helyi rendőrség szerint.
New Yorkban fosztogatásba torkolltak a hétfői megmozdulások, fiatal tüntetők csoportokba verődve végigvonultak Manhattanen, és boltokat raboltak ki - mondták el újságírók. A rendőrség többeket őrizetbe vett. Bill de Blasio, a nagyváros polgármestere három órával meghosszabbította az éjszakai kijárási tilalmat, így keddtől este 8-tól hajnali ötig senki sem tartózkodhat az utcákon. De Blasio biztosított arról, hogy a városban helyreállt a nyugalom.
Az Egyesült Államokban országos megmozdulások zajlanak a rasszizmus és a rendőri erőszak ellen, miután a napokban életét vesztette egy afroamerikai férfi egy durva rendőri intézkedés során. Május 25-én Minneapolisban négy rendőr igazoltatás után földre teperte a 46 éves George Floydot, és egyikük percekig térdelt a nyakán. A férfi levegőért könyörgött, de hiába. Az áldozat a kórházba szállítás közben meghalt. A rendőröket elbocsátották, egyiküket, Derek Chauvint pedig gyilkosság vádjával őrizetbe vették.
Forrás: MTI
