Pesti Srácok

Észak-Korea a Dél-Koreával közös forródrót megszakításával fenyegetőzik

Észak-Korea a Dél-Koreával közös forródrót megszakításával fenyegetőzik

Észak-Korea a Dél-Koreával közös forródrót megszakítását helyezte kilátásba első lépésként, hogy beszüntessen minden kapcsolatot szomszédjával – közölte kedden a KCNA állami hírügynökség. Phenjan az utóbbi napokban számos heves kirohanásban azzal fenyegetőzött, bezárja a Dél-Koreával közös összekötő irodát és más közös vállalkozásokat, ha Szöul nem vet véget annak, hogy aktivisták a phenjani rezsimet bíráló röplapokat terjesztenek a két ország határán, észak-koreai területen. A kiadott közlemény szerint ezeknek a történéseknek a fényében Észak-Korea legmagasabb rangú vezetői, közte az ország vezetőjének húga, Kim Jo Dzsong, valamint Kim Jong Csol, a Koreai Munkapárt alelnöke azt a véleményt képviselik, hogy Dél-Koreát ellenségként kell kezelni.

Az irányváltás első lépéseként Észak-Korea lezárja a Korea-közi összekötő iroda távközlési vonalait, akárcsak a két ország hadserege és a két ország elnöke közötti forródrótokat. A Korea-közi összekötő irodát 2018-ban hozták létre Kim Dzsong Un és Mun Dzse In dél-koreai elnök három csúcstalálkozójának eredményeként. Az iroda január vége óta ideiglenesen zárva tart a koronavírus-járvány miatt. A hivatalos bejelentés láthatóan visszalépést jelent a kapcsolatokban, miközben erőfeszítések történnek, hogy Észak-Koreát rábírják nukleáris programjának feladására cserébe az ellene hozott nemzetközi szankciók feloldásáért.

A két Korea jogilag még mindig hadban áll egymással, mert az 1950-53-as koreai háború csak tűzszünettel zárult. Daniel Wertz, az amerikai székhelyű Észak-Koreával foglalkozó Nemzeti Bizottság nevű testület képviselője a Twitteren azt írta, hogy a távközlési vonalakra leginkább egy válság közepette van szükség, Észak-Korea éppen ezért vágja el ezeket, mert így akar feszült hangulatot kelteni. Bár ez Phenjan elkoptatott játéka, ennek ellenére nagyon veszélyes – vélekedett a szakember. A KCNA kedden azt írta, hogy az észak-koreai nép felháborodott a dél-koreai hatóságok áruló és ravasz magatartásán, akikkel sok elszámolni való van. A jelentés egyben azzal vádolta meg a szöuli hatóságokat, hogy felelőtlen disszidenseknek megengedik a legfelsőbb észak-koreai vezetés sértegetését. Ezek után a feleknek nincs miről tárgyalniuk – állapította meg a közlemény.

Forrás: MTI. Fotó: MTI/EPA/KCNA

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.