Pesti Srácok

Franciaországban július 10-ig marad a rendkívüli állapot

Franciaországban július 10-ig marad a rendkívüli állapot

A francia kormány július 10-e után nem kívánja meghosszabbítani a koronavírus-járvány miatti egészségügyi rendkívüli állapotot, miután az egészségügyi helyzet jelenleg kedvező irányban változik. A rendkívüli állapot kivezetését ugyanakkor a kormányzat szerint "alaposan és fokozatosan kell megszervezni" – jelezte kedd este a miniszterelnöki hivatal.

Az egészségügyi rendkívüli állapot kivezetését ugyanakkor a kormányzat szerint "alaposan és fokozatosan kell megszervezni", ezért a kormány szerdai ülésén megvitatja azt a törvénytervezetet, amely a következő négy hónapra lehetőséget teremt meghatározni a szabályokat a tömegközlekedési eszközökön, korlátozni vagy megtiltani egyes gyülekezéseket, valamint bezáratni egyes intézményeket. A javaslat viszont nem adna lehetőséget az olyan szigorú karantén újbóli bevezetésére, amilyen március 17-től május 11-ig volt érvényben a járvány megfékezésére, és amely a gazdaság hirtelen leállását eredményezte – hangsúlyozta a miniszterelnökség.

Az egészségügyi rendkívüli állapot május 24-én lépett életbe két hónapra, amelyet július 10-ig hosszabbított meg a parlament. Az egészségügyi tárca kedd esti közlése szerint a koronavírussal fertőzött súlyos betegek száma március 18-a óta először ezer alá csökkent. Kedd este 955-en szorultak lélegeztetőgépre, míg az április 9-i tetőzéskor a számuk meghaladta a 7 ezret. Az elmúlt 24 órában 87-en vesztették életüket a járványban, közülük 54-en haltak meg kórházban, és ezzel 29 296-re emelkedett a Covid-19 fertőzés franciaországi halottainak a száma. Kórházban 11 961 fertőzöttet ápoltak kedd este, számuk 354-gyel csökkent ez előző nap óta. A járvány kezdete óta regisztrált fertőzöttek száma hétfő óta 403 új esettel, 154 591-re nőtt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.