Gulyás: Magyarország ellenőrzés alatt tartotta a járványt
fotó: MTI/kormany.hu/Botár Gergely
Magyarország más országoknál rövidebb szükségállapottal és eredményes intézkedésekkel ellenőrzés alatt tudta tartani a koronavírus-járványt, elkerülte a tömeges megbetegedéseket – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a német Die Welt online felületén csütörtökön megjelent interjúban.
Gulyás Gergely megerősítette, hogy a kormány június 20-ig meghozza a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló döntést. Kiemelte: a magyarok azonban éppoly kevéssé tudják, miként alakul a járványhelyzet a továbbiakban, mint a németek, de az szerinte nem vitás, hogy egészségügyi készültség szükséges, mert Európában ma mindenütt azt találgatják, lesz-e a járványnak második vagy akár harmadik hulláma.
Ez azonban olyan messze van a veszélyhelyzettől, amennyire a szúnyogcsípés a kutyaharapástól
– mondta. A tárcavezető kijelentette: nem hiszi, hogy hiba volt a különleges jogrend határidő nélküli kihirdetése.
A rendkívüli állapot idején tovább működött az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság, ráadásul a kormány az Országgyűlés hatáskörébe utalta a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló döntést
– mondta Gulyás Gergely, hozzátéve: ennél demokratikusabban aligha lehetséges eljárni, így a bírálatok megalapozatlanok voltak. Hangsúlyozta: a kormány a rendkívüli jogrend megszüntetése után nem hozhat rendeleti úton törvényeket, és az alapvető jogok sem korlátozhatók, mint ahogyan arra például a kijárási tilalom esetén sor került.
Azoknak a kritikusainknak, akik az elmúlt hónapokban valótlan állítások sorát fogalmazták meg Magyarországról, egyszerűbb eddigi tevékenységüket folytatni, mint bocsánatot kérni
– mondta. Szólt arról is, hogy a rendkívüli állapot megszüntetésével valamennyi rendeleti úton hozott intézkedés hatályát veszti, néhány szükséges intézkedés hatályban maradásáról pedig rendes jogalkotási eljárásban döntenek. Példaként említette a lejáró személyi igazolványok érvényességi idejének év végéig történő meghosszabbítását, hogy elkerülhető legyen a tömeges ügyintézés, továbbá az operatív törzs és a folyamatos egészségügyi készültség fenntartását egy esetleges második hullámra való felkészülésként. Gulyás Gergely emlékeztetett: a rémhírterjesztés büntetőjogi tényállása csak rendkívüli jogrend idején alkalmazható.
Az Európai Unió Bírósága tranzitzónákat érintő döntéséről szóló kérdésre válaszolva elmondta: a testület fogva tartásnak minősítette az elhelyezést a tranzitzónákban, amit tudomásul kellett venniük, noha úgy gondolják, hogy az ítélet káros mind Magyarországra, mind Európára, és amiatt ismét fel fog lángolni a vita a hotspotokról, vagyis az Európai Unión kívüli menekültközpontokról. Kifejtette: amennyiben a menedékjog iránti kérelmekről nem az EU területén kívül, vagy legalábbis a schengeni külső határokon döntenek, az tömeges bevándorláshoz vezet. Gulyás Gergely érdekes ellentmondásként jellemezte, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2019-ben azt a döntést hozta, hogy a magyar gyakorlat nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, az Európai Unió Bírósága azonban ennek az ellenkezőjét állítja. Kitért arra is: a magyar Alkotmánybíróság ugyanúgy eljárhat, mint ahogy azt a német alkotmánybíróság is tette egy hónappal ezelőtt.
Világos, hogy a közösen gyakorolt hatáskörben az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállamok jogával szemben, azonban éppen ezért minden esetben meg kell vizsgálni a kompetenciát, és tiszteletben kell tartani minden tagállam alkotmányos identitását
– mondta. Hozzátette: amennyiben az unió bírósága világos döntést hozna arra vonatkozóan, hogy a genfi egyezmény egyes részei jogellenesek, a magyar Alkotmánybíróságnak is meg kell vizsgálnia a tényállást, mert kollízió alakulhat ki az Európai Bíróság ítélete és a magyar alkotmány között.
Gulyás Gergely úgy fogalmazott: jó is lehet Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök újjáépítésre vonatkozó terve, amely szinte azonnal 500 milliárd eurót szán a válság leküzdésére. Ezzel összefüggésben megjegyezte: Angela Merkel azt ígérte a visegrádi országoknak, hogy a válság leküzdésében nem válnak nettó befizetőkké. A miniszter szerint ezt a kohéziós alapokról folyó vitával összefüggésben kell vizsgálni, a Juncker-bizottság költségvetési javaslatában szereplő 20 százalékos forráscsökkentést ugyanis nem tudják elfogadni, de most egyszerre van szó az újjáépítési tervről és a kohéziós pénzekről, így a megegyezés könnyebbé válik. A magyar kabinet mindig az Európai Unió költségvetésének növelése mellett foglalt állást, és ebben az esetben hajlandóak többet befizetni – tette hozzá. A tárcavezető szólt arról is: nem gondolja, hogy az unió jogállami normák betartásához kötné az újjáépítésre fordítandó támogatásokat és a kohéziós pénzek kifizetését.
A jogállamiságról folytatott viták megfelelően bebizonyították, hogy azok során nem jogról, hanem politikai véleményekről van szó, és hogy ez az Európai Uniónak árt, bennünket viszont megerősít, nem pedig fordítva
– mondta. Közölte: csak Németországon múlik, mikor utazhatnak ismét német turisták Magyarországra, Magyarország ugyanis – a viszonyosság elve alapján – bármikor készen áll a nyitásra, mert a fertőzések száma mindkét országban alacsony szintre csökkent. Arra a kérdésre, hogy Magyarországnak Merkellel, vagy nélküle lenne-e jobb a jövőben, azt válaszolta: az elmúlt években sok tapasztalatot gyűjtöttek, így a további együttműködés feltételei adottak lennének Merkel kancellárral, akinek politikai teljesítménye vitathatatlan. Gulyás Gergely az interjú végén kérdésesnek nevezte, hogy az Európai Néppárt liberális pártjai képesek-e elfogadni a konzervatív tagpártokat.
Ha erre nem képesek, akkor az Európai Néppárt nem marad a legnagyobb, és egyáltalán nem marad keresztény-konzervatív pártcsalád
– mondta.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/kormany.hu/Botár Gergely
