Pesti Srácok

Hétfőtől nem küldik elkülönítőbe Romániában a Magyarországról és másik 16 országból érkezőket

Hétfőtől nem küldik elkülönítőbe Romániában a Magyarországról és másik 16 országból érkezőket

Románia hétfőtől nem küldi már kéthetes otthoni vagy hatósági elkülönítőbe azokat a tünetmentes utasokat, akik abból a 17 európai országból – közöttük Magyarországról – érkeznek, amelyekben az utóbbi időben alacsony volt az újonnan észlelt koronavírus-fertőzések aránya.

Az Ausztriára, Bulgáriára, Csehországra, Ciprusra, Horvátországra, Svájcra, Németországra, Görögországra, Izlandra, Lettországra, Liechtensteinre, Litvániára, Máltára, Norvégiára, Szlovákiára, Szlovéniára és Magyarországra vonatkozó döntést a járványügyi operatív törzs hozta meg szombaton. A közegészségügyi hatóság ezentúl hétfőnként frissíti a listát, amelyekre azok az országok kerülnek fel, ahol az utóbbi két hétben az egymillió lakosra eső új koronavírus-fertőzések átlaga nem haladja meg a napi öt esetet. Románia egyébként egyelőre nem teljesíti a – külföldi mintára – bevezetett kritériumot: ehhez a csaknem húszmilliós országban száz alá kellene csökkennie a napi esetszám utóbbi kétheti átlagának, márpedig az még egyszer sem csökkent százötven alá, a napi új fertőzések száma pedig az utóbbi három napon a kétszázat is meghaladta.

Szombaton arról is döntés született, hogy hétfőtől újraindulhatnak a menetrendszerű repülőjáratok Románia és Ausztria, Németország, illetve Svájc között. A "zöld listán" szereplő másik 14 országgal szemben eddig sem volt már érvényben a polgári légi közlekedésre vonatkozó hivatalos tiltás. Romániába azonban továbbra sem léphetnek be külföldi állampolgárok az ingázók, átutazók, törvényhozók, diplomaták, rezidensek és családtagjaik kivételével – közölte az MTI érdeklődésére Alexandra Gavan, a román határrendőrség szóvivője.

A külföldiekkel szemben alkalmazott beutazási korlátozásokat a március közepén meghirdetett rendkívüli állapot idején vezette be Románia. A tilalmat a veszélyhelyzetről szóló, május 18-án elfogadott 394-es számú kormányhatározat is megerősítette. Romániában – a hétfőn érvénybe lépő, a Magyarországról érkezők karanténkötelezettségét is eltörlő újabb lazításoktól függetlenül – június 16-án éjfélkor jár le a május 18-án meghirdetett veszélyhelyzet. A kormány már bejelentette, hogy ezt újabb 30 napra meg akarja hosszabbítani. A külföldiekkel szemben továbbra is fennálló beutazási korlátozások tehát várhatóan akkor szűnnek meg Romániában, ha a veszélyhelyzet lejár, vagy a ha a meghosszabbításáról rendelkező jövő heti újabb kormányhatározat már nem tartalmazza a tiltást.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.