Pesti Srácok

HVG: azért nem végzett nagyobb pusztítást a vírus, mert romokban az egészségügy

HVG: azért nem végzett nagyobb pusztítást a vírus, mert romokban az egészségügy

Időről időre felbukkan valamelyik ellenzéki sajtóorgánumban, hogy valójában csak azért volt mérsékelt a koronavírus-járvány terjedése Kelet-Európában és Magyarországon, mert az egészségügy romokban hever, az emberek nem merik a kórházakra bízni a túlélésüket. Nem meglepő módon nem a hvg az első lap, ahol majdnem ugyanez a cikk, nagyon hasonló tartalommal megjelenik, ugyanakkor annyit immáron ők is elismernek, hogy az "okok között az időben bevezetett korlátozó intézkedések" is szerepelnek. Tehát akkor mégis megfelelő volt a védekezés?

Valószínűleg igen, hiszen a hvg szerint is lehetett némi köze a korlátozó intézkedéseknek a relatíve alacsony halálozási számhoz. A balliberális lap azonban igen fukarul méri a dicséretet, egyből közli azt is, hogy sokkal fontosabb tényező volt a romokban heverő egészségügy. Hogy milyen pocsék állapotban is van az egészségügy, arról első kézből származó, objektív forrásokból tájékozódtak, a lap szerint a The Wall Street Journal, a The Financial Times és a The Guardian.

Úgy tűnik tehát, hogy miután a különleges jogrendet támadó írások a kormány kiváló válságkezelését látva értelmüket vesztették, a baloldali sajtó gyorsan váltott és “kiderítette”: valójában csak azért jó nekünk, mert egyébként nem is. A fent említett lapok kissé zavaros elemzése- és egy rendkívül mértékadó bolgár politológus- szerint nem a megfelelő intézkedések miatt nem terjedt el Közép-Európában a koronavírus, hanem mert az emberek félnek kórházba kerülni. Felmerül ugyanakkor a kérdés: melyik országban szeretnek az emberek kórházba kerülni?

Forrás: hvg; Fotó:Horváth Péter Gyula/PS

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.