Így lett végül "zárt" KGBéla sajtónyilvános pere
Szerdán folytatódott a Jobbik korábbi országgyűlési képviselője, Kovács "KGBéla" Béla büntetőpere a Budapest Környéki Törvényszéken. A politikust az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel és költségvetési csalással vádolják. A tavaly áprilisi tárgyaláson kiderült, hogy a Jobbikban sokáig nem voltak oda a gondolatért, hogy bevegyék Kovácsot, ám miután a kiváló orosz kapcsolataival bekopogó Kovács kiutazott Moszkvába Vona Gáborral, ez megváltozott. Kovács egy már elhunyt rokona azt állította tanúvallomásában, hogy a jobbikos politikus tanulmányait a szovjet titkosszolgálatok koordinálták az orosz fővárosban, feleségét pedig a KGB alkalmazta.
A reggel 9 órára meghirdetett tárgyaláson a bíró mellett az ügyészek és a vádlottak képviselői jelentek meg. Kovács Béla távolmaradását azzal indokolta, hogy június 19-ig karanténban kell tartózkodnia. Egy szűk félórás szünettel kezdődött a tárgyalás, mialatt sikerült internetes úton felvenni a kapcsolatot a volt jobbikos politikussal és a mai napon meghallgatott tanúval, a Belgiumban tartózkodó olasz Valerio Cignettivel. Cignetti Kovács Béla asszisztense, emellett pedig a szélsőjobboldali Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének a főtitkára volt.
Az ügyben tanúként hallgatták volna meg a sajtó jelenlétében, azonban akadt egy előre nem látható probléma. A magyar bíróság által biztosított tolmács magyarról fordított angolra és olaszra, azonban Cignetti belga ügyvédje ragaszkodott hozzá, hogy fordítsák le neki az elhangzottakat franciára is, így egy újabb szünet után – amíg a bírósági iratokat ismertette a bíró – kezdődhetett a tárgyalás. Az iratismertetés során a bíró elmondta többek között, hogy az Európai Parlament elnöke számukra küldött válaszlevelében kijelentette, hogy ahogy az EP-képviselőknek összességében, úgy Kovács Bélának sem kellett jelentenie, amennyiben orosz vagy bármely más nemzet képviselőivel folytat magánbeszélgetést és találkoznak; ez ügyben az EP-elnök szerint Kovácsot nem terheli felelősség.
Zárt lett a tárgyalás
A magyar jogszabályok engedték, hogy a sajtó munkatársai is megjelenjenek a tárgyalóteremben, azonban Cignetti és védői először követelték, hogy az olasz férfi arcáról és hangjáról ne készüljön felvétel, majd felháborodásuknak adtak hangot, amiért újságírók, operatőrök és fotósok voltak a budapesti tárgyalóteremben. A tanú jogi képviselői bejelentették: Cignetti nem tesz vallomást, amíg bent vannak az újságírók, erre azonban csak a belga jog szerint lett volna lehetősége, a magyar alapján nem. Ekkor a bíró bár nem jelentette be, hogy zárt ülést rendel el, egyeztetett a sajtó munkatársaival, akik végül elhagyták az üléstermet. Amint bármit megtudunk a tárgyalásról, beszámolunk róla.
A vád szerint
Mint az ismeretes, az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést az EU intézményei elleni kémkedés miatt, majd a legfőbb ügyész májusban indítványozta, hogy az EP függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, ami 2015 októberében meg is történt. A Központi Nyomozó Főügyészség 2017 decemberében emelt ellene vádat; Kovács Béla akkor bejelentette, hogy kilép a Jobbikból. A vád lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Mindezek célja az volt, hogy az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe. A másik, költségvetési csalásra vonatkozó, az OLAF felvetése nyomán kivizsgált ügyben a vád szerint a képviselő és három társa több, mint 21 ezer euró (több, mint hatmillió forint) vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal. Kovács Béla az eljárás során tagadta az ellene felhozott vádakat.
Kiemelt kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
