Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Jogerős ítélet: ki kell cserélni a csíkszeredai utcanévtáblákat

PPestiSrácok.hu Forró drót 2020. június 22. 21:32
Jogerős ítélet: ki kell cserélni a csíkszeredai utcanévtáblákat

A Bukaresti Táblabíróság hétfőn kimondott jogerős ítélete értelmében ki kell cserélni a csíkszeredai utcanévtáblákat, úgy, hogy a román utcanév legyen felül. Az ítélet egy mondatos kivonatát a romániai bíróságok portálja közölte.

Csíkszereda polgármesterét a magyar szimbólum- és nyelvhasználat ellen pereskedő Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) perelte be 2018-ban azért, mert a 81,5 százalékban magyarok által lakott város utcanévtábláin egy sorban, előbb magyarul, majd románul szerepel az utca neve. A per a Hargita megyei törvényszéken kezdődött, de onnan a bukaresti törvényszékre helyezték át.

A törvényszék tavaly májusban arra kötelezte Ráduly Róbert polgármestert, hogy cserélje ki az utcanévtáblákat olyanokra, amelyeken felül szerepel az utca neve az állam hivatalos nyelvén, és ez alatt a magyar utcanév. A táblabíróság megalapozatlannak tartotta és elutasította a polgármester fellebbezését az elsőfokú ítélet ellen.

Csíkszereda polgármesteri hivatalának egy korábbi ítélet következtében a város területén található forgalomirányító táblákat is hasonló okokból kellett kicserélnie.

PestiSracok facebook image

MTI; Fotó: MTI/Veres Nándor

Kapcsolódó témák
csíkszereda románia utcanévtábla
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.