Pesti Srácok

Macron: Az idei nyár nem olyan lesz, mint a többi

Macron: Az idei nyár nem olyan lesz, mint a többi

A járványügyi korlátozások újabb enyhítéseként Emmanuel Macron francia államfő bejelentette, hogy a párizsi régió vendéglátóhelyei hétfőtől már nemcsak a teraszaikon, hanem belső helyiségekben is fogadhatnak vendégeket. A 14 év alattiaknak június 22-től ismét kötelező lesz iskolába járni, a középiskolák viszont az idei tanévben már nem nyitnak ki, az érettségik elmaradnak. Franciaország a koronavírus-járvány egyik fő európai gócpontja: vasárnap estig 29 407-en vesztették életüket a fertőzés szövődményeiben.

- fogalmazott a köztársasági elnök vasárnap este a francia országos televíziókban a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos negyedik ünnepi beszédében. Az államfő közölte, hogy mostantól Franciaország egész területe a vírus terjedése szempontjából a kevésbé veszélyeztetett, zöld színnel jelölt övezetbe tartozik, ami a munkának a korábbiaknál is jelentősebb felvételét jelentheti a fővárosi régióban is, ahol a vendéglátóhelyek belső helyiségei is megnyithatnak, és a 14 év alattiaknak június 22-től ismét kötelező lesz iskolába járni.

PestiSracok facebook image

- hangsúlyozta az elnök.

Elmaradnak az érettségik

A kijárási korlátozások május 11-i első enyhítése óta az iskolások visszatérhettek a tantermekbe, de eddig nem volt kötelező bejárni az iskolákba. A középiskolák viszont az idei tanévben már nem nyitnak meg, az érettségik elmaradnak. A vendéglátóhelyek teljes megnyitását abban a négy, eddig veszélyeztetettebbnek számító régióban (a fővárosi agglomerációban és az északkeleti országrészben) - amelyet a kormány eredetileg csak június 22-re tervezte - napok óta követelték az ágazat képviselői. Az ország többi részein már június 2-án teljesen megnyithattak az éttermek és a kávéházak. Emmanuel Macron azt is megerősítette, hogy az idősotthonokban és a szociális intézményekben ismételten engedélyezett a látogatás.

- mondta Emmanuel Macron azoknak, akik a válságkezelés miatt bírálják a francia kormányt, elsősorban a kezdeti maszk- és teszthiány miatt.

- mondta Macron.

Emlékeztetett arra, hogy a kormányzat 500 milliárd eurót költött el az általános karantén alatt a gazdaságvédelmi intézkedésekre, egyebek mellett a magánszektorban több mint 12 millió teljes vagy részleges kényszerszabadságra küldött munkavállaló fizetésének átvállalásával. Azt is jelezte, hogy nem lesz adóemelés a megnövekedett állami kiadások kompenzálására.

- hangsúlyozta a francia elnök, miközben a jegybank rekordméretű, mintegy 10 százalékos gazdasági visszaesést és több mint 10 százalékos munkanélküliséget jelez előre az idei évre.

Franciaország a koronavírus-járvány egyik fő európai gócpontja: vasárnap estig 29 407-en vesztették életüket a fertőzés szövődményeiben, de az elmúlt héten ötven alá csökkent a napi halálozások száma. Kórházban jelenleg 10 881 fertőzöttet ápolnak, ami 28-cal kevesebb, mint 24 órával ezelőtt, közülük 869-en szorulnak lélegeztetőgépre. A március 17-én kihirdetett általános karantén napján 699-en voltak lélegeztetőgépen, a járványnak a három héttel későbbi tetőzésekor több mint 7 ezren, de azóta napról napra csökken a kórházi betegek száma, a járványügyi korlátozásokat május 11. óta fokozatosan oldja fel a kormány. A kórházi betegek háromnegyedét továbbra is a Párizs körüli Ile-de-France, valamint az ország északkeleti régióiban ápolják. A március 1. óta regisztrált fertőzöttek száma 157 220, közülük több mint 100 ezren kerültek kórházba és 18 ezren voltak intenzív osztályon, csaknem 73 ezren pedig gyógyultan távoztak a kórházakból, de az elmúlt 24 órában még mindig 407 új esetet tártak fel.

Forrás: MTI/Fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.