Országszerte trianoni megemlékezéseket tartanak, a DK nélkül tart emlékülést az Országgyűlés (Frissítve)
Országszerte megemlékezéseket tartanak az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója, a nemzeti összetartozás napja alkalmából.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Alsónánán mond ünnepi köszöntőt az evangélikus templom kertjében. Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár és Jakab István, az Országgyűlés alelnöke Sárrétudvarin az évforduló alkalmából készült emlékmű átadásán mond köszöntő beszédet, amely után istentiszteletet tartanak és megkoszorúzzák az emlékművet. Az országgyűlés eközben ünnepi ülésen emlékezik meg a magyarság 100 évvel ezelőtti sorstragédiájáról, kivéve a DK frakcióját, az Európai Egyesült Államokért politizáló magyarországi székhelyű párt ugyanis úgy határozott, nincs helyük a megemlékezésen.
A Magyar Szentek templomában trianoni emléktáblát avatnak, a megemlékezésen beszédet mond Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere megnyitja Sárkány Győző Ferenczy Noémi-díjas grafikus művész "Trianon anzix" című kiállítását az A38 hajón. A Magyar Nemzeti Múzeum össznemzeti fotókiállítást rendez az 1920-ban elszakított országrészek kulturális, művészeti kincseinek fotóiból.
Sopronban felavatják a Trianoni Emlékparkot, ahol mások mellett beszédet mond Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár. Miskolcon elhelyezik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Nemzeti Összetartozás Emlékművének alapkövét, Debrecenben gyászlobogót vonnak fel és koszorúzást tartanak a Magyar Fájdalom szobránál. A Kecskeméti Nemzeti Színház emlékműsorral készül, amelyet online közvetítenek. Győrben az összetartozás tüzével, Komáromban száz ágyúlövéssel emlékeznek meg az eseményről. Megemlékezést tartanak többi között Gyulán, Pécsen, Kaposváron, Székesfehérváron, Móron, Zalaegerszegen, Isaszegen, Ácson és Szolnokon is.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra. Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".
Emlékülést tart az Országgyűlés
A parlament aktuális ülésének zárónapja délelőtt 10 óra 30 perckor kezdődik a történelmi zászlók bevonulásával és fanfárral. Az emlékülésen megkezdik a nemzeti önazonosság védelméről szóló, kormánypárti képviselők által benyújtott politikai nyilatkozat vitáját, majd Áder János köztársasági elnök is felszólal. Az ülésnap további részében hét előterjesztésről, köztük a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésével összefüggő törvénymódosításokról tárgyalnak.
A Ház munkájában ezúttal sem vesz részt a Demokratikus Koalíció, amely tegnap bejelentette: nem vesznek részt a parlament csütörtöki, a trianoni döntés századik évfordulója alkalmából tartandó emlékülésén. A párt, amelynek politikai fókusza rég nem Magyarországon, hanem az Európai Egyesült Államokon van, "kirekesztőnek" tartja az Országgyűlés a magyarság egyik legsúlyosabb tragédiájáról tartott megemlékezését.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
