Pesti Srácok

Szijjártó: Megszűnhet az állami beruházásösztönzés uniós korlátozása

Szijjártó: Megszűnhet az állami beruházásösztönzés uniós korlátozása

Jövő héten létrejöhet a megállapodás az Európai Bizottsággal az állami beruházásösztönzés uniós korlátozásának feloldásáról – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter Budapesten, a versenyképesség-növelő program pénteki szerződésátadó rendezvényén.

Szijjártó Péter csütörtök este telefonon egyeztetett Margrethe Vestager digitális ügyekért és versenyjogért felelős EU-biztossal.

– tette hozzá. A tárcavezető az elmúlt 10 év eredményeinek tulajdonítja, hogy a válság sem tette tönkre a fejlődés lehetőségét.

PestiSracok facebook image

–fogalmazott. Szijjártó Péter a bemutatkozó cégekkel példázta, hogy a magyar gazdaság kiegyensúlyozott, sokféle iparágra és vállalkozásra támaszkodhat.

– közölte.

A Kometa 99 Zrt. csaknem 576,5 millió forint értékű beruházásához a kormány több, mint 282,4 millió forinttal járul hozzá. A kaposvári húsüzem idén csaknem 50 milliárd forintos árbevétellel számol, értékesítéseinek a fele külföldről származik. A forgalom 8 év csaknem megduplázódott, a termékeket ma már több, mint 40 országban értékesítik. A versenyképességi pályázatban vállalt beruházás 25 százalékkal növeli a Kometa 99 gyártási teljesítményét. Giacomo Pedranzini ügyvezető igazgató azt szeretné, ha a Kaposváron készült termékek a magyar húsipar zászlóshajóiként jelennének meg a külföldi piacokon. Véleménye szerint a válsághelyzet megmutatta, hogy az élelmiszeripar létfontosságú, és ehhez Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik. A külső feltételek persze nem mindig kedvezőek, hiszen a koronavírus előtt a sertéspestis nehezítette a fejlődést, de a versenyképességi támogatásnak köszönhetően folytatódhatnak a megkezdett fejlesztések – tette hozzá. Gelencsér Attila országgyűlési képviselő (Fidesz) a helyi tapasztalatok alapján úgy látja, hogy a vállalkozók fontos segítségként tekintenek a gazdaságvédelmi intézkedésekre. Épülésükre szolgálhat ugyanakkor az is, hogy – mint mondta – a járványhelyzet felülvizsgálatra, átvilágításra, újragondolásra késztet, és arra ösztönöz, hogy mindenki felfedezze a "kanyarban előzés" lehetőségeit.

A CE Glass Üveg- és Gépipari Kft. 575,4 millió forintot meghaladó összeget fektet be mintegy 282,4 millió forint költségvetési támogatással. Építészeti üvegtermékek gyártása mellett járműipari igényeket teljesítenek, jelentős részben külföldi megrendelésre. A technológiafejlesztő beruházás megtöbbszörözheti a Szatymazon található üzem gyártási kapacitását. A Csongrád-Csanád megyei vállalkozás a legkorszerűbb berendezések megvásárlását tervezi, és azt ígéri, hogy új munkahelyek is létesülnek a beruházással. Kampler Béla cégvezető a pályázati bírálat gyorsaságát emelte ki a rendezvényen. A technológiafejlesztés befektetés a jövőbe, ezért más vállalkozásoknak is ezt az utat kell választaniuk. Különösen akkor, ha ehhez jelentős állami segítségre is számíthatnak – tette hozzá. Az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a térség országgyűlési képviselőjeként méltatta a CE Glass szatymazi beruházását. Farkas Sándor elmondta, hogy egy vidéki térség számára a megtartó erő a legfontosabb szempont. A foglalkoztatást növelő beruházásoknak köszönhető, hogy egy település nem csupán lakóhelyet, hanem munkahelyet is tud kínálni a helyieknek – hangsúlyozta.

A Nidec GPM Hungary Kft. több, mint 574,5 millió forintos beruházása majdnem 287,3 millió forint állami hozzájárulásra számíthat. A cég a világ egyik legnagyobb autóipari beszállítójának magyar leányvállalataként a 2019 márciusával zárult üzleti évben csaknem 34 millió euró árbevételt ért el. A Nógrád megyei Bercelen elektromos járművekhez készítenek alkatrészeket, és többek között a koreai érdekeltségű belföldi akkumulátorgyártással is együttműködnek. A cégcsoport operatív vezetője elmondta, hogy az autóipar válsága a magyarországi termelésüket is érinti, de felismerték, hogy a piaci helyzetüket csak korszerűsítésekkel őrizhetik meg. Az itteni üzembe ezért új gyártósorokat telepítenek, és fejlesztési központ létrehozását is mérlegelik – közölte Stefan Hornivius. Balla Mihály országgyűlési képviselő (Fidesz) szerint a beruházások tették Nógrád megyét autóipari központtá. A helyiek ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy a fejlesztéseket felkészülten kell fogadniuk, és ehhez korszerű szakképzéssel is hozzá kell járulniuk. A gazdaságfejlesztés a térségben új lendületet vett, így hamarosan új vállalkozások is megtelepedhetnek a megyében – mondta a képviselő.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.