Tállai: bevált a rugalmas és átlátható magyar adóssegítő modell
Az, hogy a tervezettnél kisebb arányban vették igénybe a hiteltörlesztési moratóriumot, arra bizonyíték, hogy a magyar családok és vállalkozások anyagi helyzete az utóbbi években megerősödött. Erről Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára beszélt a Világgazdaságnak.
A gazdasági napilap keddi számában megjelent interjúban az államtitkár közölte: a gazdaság erejét mutatja, hogy a lakossági és a vállalati adósok körében is jókora azok aránya, akik nem éltek a lehetőséggel, és az is látszik, hogy az intézkedés épp a legsérülékenyebb rétegnek - a kisebb jövedelmű lakossági ügyfeleknek és a nagyobb tartalékokkal nem rendelkező kis- és középvállalati szegmensnek - nyújt érdemi segítséget.
Az államtitkár felidézte, hogy a kormány egyik első, igen bátor gazdaságvédelmi és családvédelmi intézkedése a veszélyhelyzet kihirdetése után a hitelezési moratórium elrendelése volt. Mint mondta, azért bátor, mert a világon egyedülállóan széles körű adóssághalasztásról határoztak. A legtöbb országban, így Nyugat-Európában is, jellemzően csak szűkebb kört érintettek a hasonló intézkedések, legtöbbször a bajbajutottak élhetnek fizetési haladékkal. Sehol másutt nem lehet ilyen széles ügyfél- és termékskálára igénybe venni a moratóriumot.
Abban is újat hoztunk - eleinte bíráltak is érte minket -, hogy más országok gyakorlatával ellentétben rendkívül hosszú, kilenc hónapos, ráadásul átjárható moratóriumot hirdettünk meg, miközben a legtöbb országban három hónapra szól a mentesülés. Nos, túl vagyunk az első három hónapon, s bár szerencsére ebben a hónapban csaknem teljesen újraindulhat az élet, és megszűnhet a veszélyhelyzet, a gazdaságnak még bizonyosan idő kell arra, hogy a leállás hatásait maga mögött hagyja. Miközben más országokban az érintettek most azon aggódhatnak, hogy meghosszabbítják-e a törlesztések felfüggesztését, a magyar háztartások és vállalkozások ebből a szempontból nyugodtan tervezhetik a talpra állás következő hat hónapját
- fogalmazott.
És még valamiről fontos említést tenni: a pszichés hatásról. A magyar moratórium alanyi jogon jár minden adósnak. Nem azoknak kell szégyenkezve felkeresniük a bankokat, akiknek nehézséget okoz a törlesztőrészletek megfizetése, hanem ellenkezőleg, azoknak, akik büszkén elmondhatják, hogy a jelenlegi helyzetben is vállalni tudják a törlesztést - hangsúlyozta Tállai András. Közölte: a vírusválság a hazai gazdaságot ereje teljében, a lakosságot pedig jó pénzügyi helyzetben találta. A magyar háztartások 12 százalékos megtakarítási rátája tavaly a legmagasabb volt az Európai Unióban. Az adatok szerint a csaknem 3,8 millió lakossági hitelszerződéssel rendelkező ügyfélből mintegy 2,5 millióan választották a fizetés átmeneti felfüggesztését, míg a nagyjából 285 ezer vállalati hitelszerződés kapcsán több mint 225 ezren éltek ezzel a lehetőséggel.
A moratóriummal érintett hitelvolumenek esetében a háztartási hiteleknél a kinnlevőség 43, a vállalati kölcsönöknél pedig 46 százalékát továbbra is rendben törlesztik az ügyfelek. Azaz 2900 milliárd forintnyi lakossági és csaknem 4500 milliárd forint értékű vállalati kölcsönnél az érintettek nem éltek a lehetőséggel. Az, hogy jellemzően a kisebb összegű hitelek esetében élnek az ügyfelek a moratóriummal, azt igazolja, hogy az intézkedés elérte a célját, és a sérülékenyebb ügyfeleknek nyújt érdemi segítséget.
A lakosságnál azoknak a kölcsöneiről lehet szó, akiknek az anyagi körülményei csak kisebb hitelfelvételt tettek lehetővé, és értelemszerűen a törlesztés is nagyobb gondot okoz. A vállalati adat annak fényében érthető, hogy a válság elsősorban a kisebb tartalékokat felhalmozó kkv-ügyfélkört érinti súlyosabban. Ezért is célozza a kormány a gazdaságélénkítő, munkahelymegtartó intézkedéseivel leginkább épp ezt a szegmenst - mondta Tállai András.
Forrás: MTI; Fotó:MTI/Kovács Tamás
