Pesti Srácok

Tavaly már "csak" 119 terrortámadás történt az Európai Unióban

Tavaly már "csak" 119 terrortámadás történt az Európai Unióban

Tavaly kevesebb a terrortámadást követtek el az Európai Unióban az előző évekhez képest, főként az nemzetiségi nacionalista és a szakadár terrorcsoportok folyamatosan csökkenő erőszakos fellépéseinek tulajdoníthatóan - olvasható az európai rendőri együttműködést elősegítő uniós ügynökség, az Europol kedden közzétett jelentésében.

A jelentésből megtudható, hogy az elmúlt évben összesen 119 terrortámadás, vagy merényletkísérlet történt az Európai Unió 13 tagállamában, amelyben 10-en veszítették életüket, és 27-en sérültek meg. 19 uniós országban mintegy ezer személyt tartóztattak le terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények elkövetésének gyanújával, közülük a legtöbbet Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban.

A felmérés szerint szinte az összes tavalyi terrorizmushoz köthető haláleset és sérülés dzsihadista támadások következménye, néhány áldozat pedig szélsőjobboldali terrortámadások következtében vesztette életét. A jelentés egyben felhívja a figyelmet arra is, hogy míg a dzsihadista merényletek száma folyamatosan csökken, addig a szélsőjobboldali, de különösen a szélsőbaloldali csoportok által elkövetett erőszakcselekmények száma egyre növekszik.

Szélsőbaloldali vagy anarchista terrorizmus gyanújához köthető letartóztatások aránya az előző évekhez képest megháromszorozódott. A legtöbb, ezen csoportokhoz köthető támadások Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban történtek. Szélsőjobboldali terrortámadásból 6 történt az elmúlt évben az unió 3 tagállamában. A kutatás megállapítja továbbá, hogy a szélsőjobboldali merényletek mozgatórugói főként az olyan úgynevezett "nagy lakosságcseréhez" kötődő összeesküvés-elméletek, amelyek azt sugallják, hogy a migráció célja, a fehér bőrű lakosság bevándorlókra cserélése. Ezzel szemben a szélsőbaloldali vagy anarchista agresszió a közrend felforgatására és a nagy magánvállalkozások valamint az állami infrastruktúra megtámadására összpontosít.

PestiSracok facebook image

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!