Pesti Srácok

Többen meghaltak egy mexikói földrengésben

Többen meghaltak egy mexikói földrengésben

Tízre nőtt a dél-mexikói földrengés halálos áldozatainak a száma, huszonhárman sérültek meg, és kétezernél több épületben keletkeztek károk a helyi hatóságok szerdai összesítése szerint. Az összes haláleset a déli Oaxaca államban történt – mondta Alejandro Murat kormányzó.

Oaxacában kétezernél több lakóépületben és ötvenkilenc iskolában keletkeztek károk, kórházak, templomok és hidak is megrongálódtak, kilenc közút vált járhatatlanná földcsuszamlások és kőomlások miatt, de már megindult rajtuk a forgalom. Országszerte 2,7 millió háztartás maradt áram nélkül, és szerdán még 4500 otthonban nem volt áramszolgáltatás.

A kedd reggeli, 7,5-ös fokozatú földrengés epicentruma Oaxaca államban volt, a fővárostól, Mexikóvárostól több, mint 700 kilométerre délkeletre, a Csendes-óceán partján található Crucecita település környékén. A rengés fészke 5 kilométeres mélységben volt. A mexikói földrengésfigyelési intézet szerdai összesítése szerint az első nagy földmozgás óta több, mint 1730 utórengés történt, és a legerősebb közülük 5,5-ös fokozatú volt.

Alejandro Murat kérte, hogy hirdessenek szükségállapotot az állam ötven érintett településén, de Andrés Manuel López Obrador államfő szerdán azt mondta, hogy az ilyen döntéseket körültekintően kell mérlegelni, mert a rendkívüli helyzetekben kiutalt pénzforrásokat Mexikóban gyakran korrupciós ügyletekre költik.

PestiSracok facebook image

A 2017. szeptember 19-én történt 7,1-es erejű földrengésben 369-en haltak meg Mexikóvárosban és az ország déli, továbbá középső részén. A napra pontosan 32 évvel korábban, 1985. szeptember 19-én az ország középső részét megrázó 8,1-es erejű földrengés több, mint 10 ezer áldozatot szedett, elsősorban a fővárosban.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Luis Alberto Cruz Hernández

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!