Pesti Srácok

Van magyar feltámadás – Lezárult az Alapjogokért Központ szemléletformáló kampánya

Van magyar feltámadás – Lezárult az Alapjogokért Központ szemléletformáló kampánya

Az Alapjogokért Központ június 5-ig tartó szemléletformáló kampányt indított a gyalázatos trianoni békediktátum 100. évfordulója kapcsán. Céljuk az volt, hogy felhívják mindenki figyelmét: bár el akarták tiporni Magyarországot, nem sikerült. Mi itt vagyunk, élünk, dolgozunk: „mi maradunk” – fogalmaz a Központ közleménye.

Mint írják, az Alapjogokért Központ kampányának zárórendezvényét június 5-én tartotta a Városliget Caféban. Az eseményen részt vett Varga Judit igazságügyi miniszter asszony is, aki a rendezvényen beszédet mondott Trianon 100. évfordulója alkalmából. Beszédében hangsúlyozta: Magyarország ma erősebb, mint az elmúlt száz évben bármikor, és ez óriási eredmény. Elmondta: nehéz megérteni, hogy mi a mi európaiságunk, és mi a mi sorsunk Európában. Trianonban ugyanis Magyarország területének és összlakosságának kétharmadát veszítette el, és nemcsak emiatt volt egy gyalázatos döntés, hanem amiatt is, mert egy felívelő gazdasági fejlődést törtek meg. A magyar emberek azonban a gyász megtartása után a jövőbe néztek, és úgy gondolták, erősebbnek kell lenniük, mint korábban voltak.

– mondta. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint saját magunkban kell megerősítenünk azt a magyar csodát, hogy nemcsak az elmúlt száz év, hanem az elmúlt ezer év iszonyatos hányattatásai után még mindig itt vagyunk. Ezt nevezte meg a szemléletformáló kampány céljának is. Szánthó egy időkapszulát is bemutatott, amelyben az Alapjogokért Központ munkatársai írásos termékeit, cikkeit, gondolatait rejtették el a jövő generációi számára. Beszédét azzal zárta:

PestiSracok facebook image

MI MARADUNK

1920. június 4., Nagy-Trianon-palota. Magyarország évszázadok után újra teljesen független, önálló állam lett. De ez nem az az önállóság volt, amire vágytunk, amiért korábban sokszor porig égtünk: hazánk elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, több, mint hárommillió magyar a csonkaország határain kívül rekedt – fogalmaz a közlemény. A világ első és egyetlen olyan nemzete lettünk, mely önmagával határos. Magyarországot száz évvel ezelőtt egy vérbe mártott toll egyetlen vonásával akarták igaztalanul sírba küldeni, olyan bűnökért, melyeket sosem követett el. De ami rossz hír nekik, az jó nekünk: nem sikerült megtörni minket – és nem felejtünk. Míg a körülöttünk létrehozott bábállamok egy része már megsemmisült, száz év múltán újra megerősödve, büszkén áll a vártán a Kárpát-medence házigazdája, a magyar. A trianoni országcsonkítás történelmünk tragédiája, és tekinthetnénk rá úgy, mint hazánk legnagyobb kudarcára. De tekinthetünk úgy is, mint az elmúlt bő ezer év legnagyobb kihívására. A kihívás címe akár az is lehetett volna, hogy „maradj talpon!”. A kihívást elfogadtuk. Nem sikerült minket elpusztítani, túléltünk mindent és nem megyünk sehová – szögezte le az Alapjogokért Központ portálunkhoz eljuttatott közleményében.

Forrás: Alapjogokért Központ; Fotó: Alapjogokért Központ Facebook-oldala

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)