Pesti Srácok

Váratlanul és teljesen csendben lemondott a Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége

Váratlanul és teljesen csendben lemondott a Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége

Tisztújító közgyűlést hívtak össze június 20-ra, miután bármiféle felhajtás vagy nagyobb bejelentés nélkül lemondott a Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége. Ezzel egymás után másodszor rendhagyó tisztújítás következhet a szervezetnél, hiszen a most lemondott elnököt, illetve a mellette szolgáló elnökséget sem a nyári, riói olimpia évében választották meg, hanem 2017. május 2-án kerültek hivatalba.

A szervezet alapszabálya kimondja, hogy " a Nyári Olimpiai Játékok befejezését követő 90 napon belül, de legkésőbb a tárgyév december 31-ig tisztújító közgyűlést tart”, tehát nem szerepel benne kitétel az olyan rendkívüli helyzetre, mint az idei, amikor elhalasztották a nyári olimpiát, így az elnökség a soron kívül összehívott tisztújítással próbálja meg közölni a helyzetet.

– közölte Szabó András, a MOB kommunikációs vezetője a Nemzeti Sportnak.

PestiSracok facebook image

Hozzátette, azért tartják meg még az első félévben a tisztújítást, hogy a következő elnökségnek minél több ideje maradjon felkészülni a 2021-es olimpiára. A 2020 és 2024 közötti időszakra választott elnökség a MOB történetében először két nyári és egy téli olimpiai szereplésért felel majd a szokásos egy-egy helyett, így kiemelten fontos, hogy ki kerül majd a szervezet élére. A jelöléseket június 10-ig várja a MOB, és bár a pályázókról a pályázati időszak lezárta előtt nem adnak ki listát, a Nemzeti Sport valószínűsíti, hogy az eddigi elnök, Kulcsár Krisztián folytatná a munkát. A közgyűlésen a tisztújítás mellett az alapszabályt is módosítják majd a hasonló helyzetekre gondolva, és ezentúl a nyári olimpia éve helyett minden olimpiász első évében kell majd megtartani a tisztújító közgyűlést.

Forrás: Index, NSO, kiemelt kép: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!