Várhatóan jövő márciusban kezdődik a George Floyd halálát okozó rendőrök pere

A 44 éves Derek Chauvint, azt a volt rendőrt, aki csaknem kilenc percen keresztül térdelt Floyd nyakán, és ezzel a férfi halálát okozta május 25-én, narancssárga rabruhában szállították a bíróságra. Chauvin előzetes letartóztatásban van, miután a 1,5 millió dolláros óvadékot nem tudta letenni. Szintén előzetes letartóztatásban van egyik volt társa, míg a Floyd haláltusáját ugyancsak tétlenül végignéző másik két egykori rendőr 750 ezer dolláros óvadék megfizetése után szabadlábon védekezhet. Chauvin ellen gyilkosság miatt emeltek vádat, három volt kollégája ellen bűnrészesség a vád. Mind a négyüket elbocsátották a rendőrségtől, és akár 40 évig tartó szabadságvesztés is várhat rájuk. Egyelőre nem tudni, hogy bűnösnek vallják-e magukat.

Első bírósági megjelenésük alkalmával Chauvin ügyvédje, Eric Nelson panasszal élt. Mint mondta: több politikus, köztük Minneapolis polgármestere, illetve Donald Trump amerikai elnök nyilvánosan kommentálta az ügyet, ami befolyásolhatja a per menetét. Elismerve, hogy "széles közérdeklődésre számot tartó ügyről van szó", Nelson felvetette, hogy amennyiben továbbra is folytatódik az ügy nyilvános kommentálása, ezek megtiltására fogja kérni a bíróságot. AZ NBC televízió tudósítása szerint Peter Cahill bíró is aggodalmait fogalmazta meg a széles nyilvánosság miatt, attól tartván, hogy sérülhet a per tisztességes lefolytatásának lehetősége. Kilátásba helyezte, hogy a tárgyalást esetleg nem is Minneapolisban, sőt nem is Minnesota államban tartják majd meg. A bíró 2021. március 8-át jelölte meg a tárgyalás lehetséges kezdeteként.

2020. május 25-én Minneapolisban egy élelmiszerboltból kihívták a rendőrséget, mivel azt gyanították, hogy George Floyd hamis húszdollárosokkal akart fizetni. A büntetett előéletű Floydot Chauvin leszorította az úttestre, megbilincselte, majd a nyakára térdelt. A 46 éves afroamerikai férfi levegőért könyörgött, s a halottkémi jelentés szerint az ötödik percben meghalt. Valaki az utcán mobiltelefonnal rögzítette a rendőri erőszakot, amely így nyilvánosságra került. Floyd halála után tüntetéssorozat kezdődött az Egyesült Államokban, eleinte a rendőri erőszak ellen és a rendőrség működésének megreformálásáért, később azonban a gyakran már erőszakba torkolló demonstrációkon más követeléseket is megfogalmaztak, köztük a rasszizmus elleni fellépés szigorítását. Elemzők és William Barr igazságügyi miniszter szerint a demonstrálók soraiba sok helyütt fosztogatók és felforgatók keveredtek. A Floyd-ügy kirobbanása után világszerte számos más országban is tartottak tüntetéseket a rendőri brutalitás és a rasszizmus ellen.

Forrás: MTI, kiemelt kép: MTI/EPA/Justin Lane