Pesti Srácok

A járványügyi kiadások és a gazdaságvédelmi intézkedések növelték a költségvetés hiányát

A járványügyi kiadások és a gazdaságvédelmi intézkedések növelték a költségvetés hiányát

A járványügyi kiadások, a gazdaságvédelmi intézkedések és az uniós fejlesztések előfinanszírozásának eredményeként az év első hat hónapjában az államháztartás központi alrendszere 1837,0 milliárd forintos hiánnyal zárt - erősítette meg szerdán kiadott részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium.

A központi költségvetés 1534,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 313,9 milliárd forintos deficitet, az elkülönített állami pénzalapok 11,2 milliárd forintos többletet mutattak. Az előző év azonos időszakában a központi alrendszer hiánya 390,0 milliárd forintot tett ki. Júniusban a központi alrendszer 785,5 milliárd forintos hiánnyal zárt, egy évvel korábban a havi hiány 213,6 milliárd forint volt. A központi alrendszer első félévi 10 684,4 milliárd forint bevétele 575,8 milliárd forinttal, 5,7 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. A kiadások június végéig 12 521,4 milliárd forintot tettek ki, 2022,8 milliárd forinttal, 19,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának összegét. Nőttek a személyi jövedelemadóból, a társasági adóból, valamint a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból származó bevételek. A kiadások növekedése elsősorban a költségvetési szervek, az egyéb szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint az uniós programok kiadásainak az egy évvel korábbihoz mért emelkedésével függ össze - közölte a Pénzügyminisztérium, hozzátéve, hogy magasabb volt még a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összeg is.

MTI

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)