Pesti Srácok

Agrárminiszter: A XXI. század kihívásaira keresi a válaszokat az integrált Szent István Egyetem

Agrárminiszter: A XXI. század kihívásaira keresi a válaszokat az integrált Szent István Egyetem

Az agrár-felsőoktatás integrációjával a XXI. század kihívásaira keresi a válaszokat a megújuló Szent István Egyetem – közölte az agrárminiszter csütörtökön, Gödöllőn.

Nagy István abból az alkalomból beszélt erről, hogy augusztus 1-jén az Eszterházy Károly Egyetem gyöngyösi Károly Róbert kampusza és a Pannon Egyetem Georgikon Kara beolvad a Szent István Egyetembe, valamint a Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem egy szervezetben működik tovább.

– mondta az eseményen a tárcavezető, hozzátéve: az agrárium sikere azon múlik, hogyan sikerül új struktúrában ötvözni a hagyományokat. Arra hívta fel a figyelmet: a tudományterületek integrálása szükséges ahhoz, hogy sikerüljön megoldásokat találni a kihívásokra. Nagy István közölte: az átalakítással azt szeretnék elérni, hogy egyre több fiatal akarjon agrármérnök lenni, elhivatott szolgája a magyar mezőgazdaságnak. A miniszter szólt arról, hogy az integrációba nemcsak egyetemeket, hanem agrár-kutatóintézeteket is bevontak, így késztetve az oktatókat és kutatókat a gyakorlatban felvetődő problémák közös megoldására.

PestiSracok facebook image

Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a mostani egyetemi átalakulás része a már korábban megkezdett modellváltásnak, amelynek úttörője a Corvinus Egyetem volt. Hozzátette, hogy a mostani modellváltás és a Corvinus Egyetem modellváltása között van egy lényegi különbség: a Corvinus Egyetem teljesen magánegyetemi irányba indult el, míg a Szent István Egyetemnél, amely szintén magánegyetemi irányba indult, megmaradt egy állami köldökzsinór a finanszírozással.

Az új Szent István Egyetem rektori jogkörben eljáró ideiglenes intézményvezetője, Gyuricza Csaba elmondta, hogy az intézmény tizenötezer hallgatójával Közép-Európa egyik legnagyobb egyeteme lesz, amelynek célja, hogy tíz éven belül Kelet-Közép-Európa legjobb agrárképzését tudja nyújtani és megújítsa a hazai agrár-felsőoktatást. Hozzátette, hogy egy új, a világ legjobb egyetemeinél is alkalmazott szervezeti felépítés jött létre, amely felszámolja a mostani rendszerre jellemző párhuzamosságokat, és versenyképes, hallgató- és oktatóbarát működést tesz lehetővé.

– fűzte hozzá az intézmény vezetője.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.