Pesti Srácok

Durvul a koronavírus-helyzet Romániában

Durvul a koronavírus-helyzet Romániában

Romániában meghaladta szerdán a 30 ezret az azonosított koronavírus-fertőzések száma, az utóbbi 24 óra alatt diagnosztizált esetszám pedig rekordot döntött.

A stratégiai kommunikációs törzs szerdai jelentése szerint 555 újabb koronavírus-fertőzést vettek nyilvántartásba az utóbbi napon. Romániában eddig egyszer, a járvány áprilisi első tetőzése idején, április 11-én haladta meg az 500-at a napi esetszám, akkor 523 fertőzést diagnosztizáltak. Az ismert aktív esetek száma is újból megközelítette az áprilisi csúcsot. Szerdán 7559 fertőzöttről tudtak Romániában. Ennél több fertőzött csak az április 29-i tetőzéskor és az azt megelőző két napon szerepelt a járványügyi hatóságok nyilvántartásában. Az utóbbi 24 órában 18 Covid-19-ben szenvedő beteg vesztette életét Romániában. Ez elmarad az utóbbi hét átlagától, de kedden 31 haláleset volt, ami szintén a járvány első romániai tetőzésének időszakát idézi. Romániában a betegség megjelenése óta 30 175 koronavírus-fertőzöttet azonosítottak, közülük 1817-en életüket vesztették, 20 799-en meggyógyultak, 237 embert pedig intenzív osztályon ápolnak.

A hatóságok a távolságtartási és beltéri maszkviselési szabályok betartására szólították fel a lakosságot a fertőzés terjedésének megfékezése érdekében, ugyanakkor elítélték azokat, akik a fertőzésveszély tagadásával, a hatósági óvintézkedések elleni lázítással veszélyeztetik az emberek egészségét. A stratégiai kommunikációs törzs az egészségügyi válság átpolitizálását is elítélte, a baloldali ellenzékre utalva, amely azzal vádolja a jobbközép kormányt, hogy a veszélyhelyzet fenntartása érdekében manipulálja a fertőzési adatokat. A hatóságok bírságolással próbálják fegyelmezni a szabálysértőket: az utóbbi napon – a rendkívüli állapot május 15. feloldása óta rekordnak számító – 912 bírságot szabtak ki, többnyire azokra, akik nem viseltek maszkot a közszállítási járműveken, vagy más nyilvános zárt térben. Karanténra vagy kórházi elkülönítésre azonban jelenleg senkit sem lehet kényszeríteni Romániában, mert egy alkotmánybírósági döntés miatt pénteken hatályon kívül helyezték az erről szóló miniszteri rendeleteket, a joghézagot felszámoló törvényt pedig még nem szavazta meg a parlament.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/EPA/Robert Ghement

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.