Pesti Srácok

Felsőoktatás: többen tanulhatnak ingyen

Felsőoktatás: többen tanulhatnak ingyen

Tízezerrel kevesebben lehetnek egyetemisták ebben az évben, mint tavaly, de arányaiban sokkal többen kaptak ingyenes helyet, és a felvételizők több intézménybe a korábbinál magasabb átlagpontszámmal kerültek be. Azok a fiatalok, akik most nem jártak sikerrel – a szokásostól eltérően – az idén még a pótfelvételin is számíthatnak államilag támogatott férőhelyekre – mutatott rá cikkében a Magyar Nemzet.

Múlt héten meghúzták a felsőoktatási felvételi ponthatárait: az eredményhirdetés több, mint 68 ezer fiatalnak hozott jó hírt – ennyien iratkozhatnak be az egyetemek és főiskolák szeptemberben induló képzéseire. Azóta az Oktatási Hivatal részletesebb statisztikákat is közzétett, amelyekből kiderül, hogy bölcsészetet többen tanulhatnak, mint tavaly, a pedagógusképzésben viszont jelentősen – kilencezerről öt és fél ezerre – csökkent a felvettek létszáma – foglalta össze a lap. Kedvező fordulat, hogy bár a leendő gólyák összességében tízezer fővel kevesebben vannak tavalyhoz képest, arányaiban mégis többen jártak sikerrel: ezúttal a jelentkezők háromnegyedét felvették, ami rekordnak számít, ráadásul a felvettek négyötöde állami ösztöndíjjal, azaz lényegében ingyen tanulhat. Több egyetem arról is beszámolt, hogy a diákok felkészültebben, jobb eredményekkel vették az akadályt, mint az elmúlt években.

A pótfelvételi várhatóan augusztus 6-ig tart, és nemcsak az a 23 ezer fiatal vehet rajta részt, aki első körben kiesett, hanem azok is, akik nem adtak be jelentkezést a rendes eljárásban. Aki pedig a pótfelvételin sem jár sikerrel, annak érdemes többletpontok gyűjtésével tölteni a következő hónapokat: nyelvvizsgával vagy szintemelő érettségivel értékes előnyre tehetnek szert akár már a fél év múlva esedékes keresztféléves felvételin is. De jó választás lehet a szakmatanulás is, az országos szakmajegyzékben található 174 alapszakma közül ugyanis fejenként kettőt is el lehet sajátítani állami támogatással, miközben továbbra sem fogynak az államilag finanszírozott egyetemi félévek sem. Ha pedig az OKJ-bizonyítvány megszerzését követően valaki az adott szakterületen tanul tovább, akkor szintén többletpontokkal vághat neki a legközelebbi felsőoktatási felvételinek – derül ki a Magyar Nemzet cikkéből.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.