Pesti Srácok

Gulyás Gergely: Manapság lázadás konzervatívnak, normálisnak lenni

Gulyás Gergely: Manapság lázadás konzervatívnak, normálisnak lenni

Manapság lázadás konzervatívnak, normálisnak lenni – hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kultúrharc a XXI. században című konferencián, Budapesten, kedden.

Gulyás Gergely az Ez a harc lesz a végső? című előadásában arra figyelmeztetett: nyugaton már az önmagukat progresszívnak nevező erők mondják meg, mi az, ami elfogadható. 1968 után minden megváltozott: a '68-as nemzedék úgy érezte, megmondhatja, mi az erkölcs, mi a norma, mihez kell igazodni, aki pedig mást gondol, azt megbélyegzik.

– jegyezte meg a miniszter, hozzátéve: Közép-Európa vált a szabadság terévé. Az Egyesült Államokban zajló zavargások kapcsán a fideszes politikus a 2006 őszi budapesti tüntetésekre célozva hangsúlyozta: "mi tudjuk, hogy a rendőri brutalitásra nincs mentség", de ez nem indok arra, hogy "eltöröljük a múltat és újraszabjuk a jelent". Amerikában jól szervezett tüntetésekkel manipulálják a társadalmat; cél a nemzeti történelem, a hagyományok és erkölcsök megsemmisítése. Az ottani baloldali média azt sulykolja, hogy a rendőrség és az államhatalom rasszista.

PestiSracok facebook image

– mondta a miniszter.

– fűzte hozzá Kertész Imre írót idézve Gulyás Gergely.

Schmidt Mária történész, a konferenciát szervező XXI. Század Intézet főigazgatója Az amerikai modell bukása című előadásában arról beszélt: Magyarország az európai kultúra "végvára" lett, és már nem akar olyan lenni, mint a nyugat, amelynek viszont már semmi alapja sincs arrogáns felsőbbrendűségére.

– mondta a történész.

– mutatott rá Schmidt Mária.

– hangoztatta Schmidt Mária. Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök már több, mint fél évtizede fellázadt a liberális projekt átvétele, a neoliberális gazdaságpolitika és az individualizmus egyeduralma ellen.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.