Pesti Srácok

Hont András: Gyurcsány nem akar szabad sajtót, csak a saját dühét akarja igazolni

Hont András: Gyurcsány nem akar szabad sajtót, csak a saját dühét akarja igazolni

Hont András, a HVG újságírója a Facebook oldalán fakadt ki és írt egy terjedelemesebb reakciót Gyurcsány Ferenc posztjára. Hont szerint Gyurcsány úgy véli, hogy akkor lesz szabadság, ha mindenki azt csinálja, amit ő mond. Folyton kibújik a szög a zsákból, és a nagyobb baj, hogy a közönség egy részét ez egyáltalán nem zavarja - véli Hont András.

Hont azt írja, hogy Gyurcsány nem akar szabad sajtót, független intézményeket, minden szereplővel és jelenséggel szembeni kritikus alapállást. Saját dühét, előítéleteit akarja visszaigazolva látni, máskülönben tíz éve nem hagyná magát beleverni rendre olyan megoldásba, ami nem megoldás.

-kérdezi Hont.

Mint írja, márpedig az igazság az - a médiánál maradva -, hogy ahol a NER idáig közbe tudott nyúlni, ott mindenhol valami 2010 előtti rendellenességet használt ki. Az Index akkor vált sérülékennyé, amikor a kétezres évek végén Nobilis Kristóf mögül előlépett valódi tulajdonosként Spéder Zoltán. Az Origót a Deutsche Telekom tulajdonolta. Tehát olyan szereplők álltak a legnagyobb portálok mögött, amelyek kitettsége a mindenkori magyar állammal szemben jóval nagyobb volt, mint lapjuk befolyása - írja Hont András, aki hozzáteszi, hogy a Népszabadság bezárásához vezető utat végig kísérte a Szabad Sajtó Alapítvány (vagyis az MSZP), és még az utolsó előtti pillanatban is megakadályozhatták volna a megszűnést.

-szögezi le. A HVG újságírója szerint a megyei napilapok privatizációja a rendszerváltás korai történetének legnagyobb botránya volt, pedig ezek az újságok (mivel a stabil olvasóközönség és a más által nem birtokolt helyismeret adott volt) simán működhettek volna szerkesztőségi tulajdonban. A közmédia körüli permanens, 30 éve tartó cirkuszról ne is beszéljünk - idézzük most Hont Andrást.

-írja, majd zárójelben megjegyzi, hogy jó szívvel ajánlja, ahogyan ő fogalmaz a full balos Mérce főszerkesztőjének tegnapi írását.

-fogalmaz.

Forrás: Facebook, kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.