Pesti Srácok

ITM: Ismét bizonyítottak a magyar egyetemek

ITM: Ismét bizonyítottak a magyar egyetemek

A napokban az Academic Ranking of World Universities (ARWU) toplistájára került fel több magyar egyetem is. A kormány célja az, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek, ehhez pedig elengedhetetlen a világszinten is versenyképes felsőoktatás – közölte a minisztérium közleménye szerint Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára a közösségimédia-oldalán, és egyben gratulált az intézményeknek az elismeréshez.

Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány célja a kor kihívásainak, a gazdaság és a társadalom elvárásainak megfelelő, folyamatosan fejlődő és a világszínvonal felé törekvő felsőoktatási rendszer fejlesztése. Ennek a törekvésnek az eredménye, hogy újabb nemzetközi listán értek el magyar egyetemek előkelő helyezést.

Az ARWU 2003 óta megjelenő listájára 2020-ban a magyar egyetemek közül reáltudományok területén több is felkerült. A nemzetközi rangsorok egyszerűen áttekinthető módot kínálnak az egyetemek kiválóságának összehasonlítására. Az ARWU szakterületi rangsor 54 területet értékel az élettudományok, a természettudományok, a műszaki tudományok, orvostudományok és a társadalomtudományok kategóriákban; az idei értékelés során vizsgált 4000 egyetem közül végül 90 ország 1800 intézménye került be a világ 500 legjobbja közé. Ebben a rangsorban matematika területen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 401-500. helyen zárt, fizikatudományban az ELTE a 151-200. helyen, a Debreceni Egyetem a 301-400. helyen, míg a Szegedi Tudományegyetem a 401-500. helyen végzett. Biológiai szakterületen az ELTE és a Semmelweis Egyetemmel közösen a 301-400. lett. A SOTE humánbiológia területen is helyezéssel zárt: itt 401-500-as besorolást kapott. Ezen túlmenően az ELTE az ökológiából és meteorológiában szintén 301-400. lett, megtartva ezzel a tavalyi helyezését. Az orvostudományi területen belül az állatorvostudományban a Szent István Egyetem és az Állatorvostudományi Egyetem a 201-300., klinikai orvostudományban a Semmelweis Egyetem a 201-300., a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem pedig a 401-500. helyre került. Egészségügyben a Pécsi Tudományegyetem a 401-500., orvostechnológiában a Semmelweis Egyetem a 201-300. helyen zárt. A SOTE ezen felül a gyógyszerészeti területen szerepel a 401-500. helyen. Gazdasági területen a Corvinus Egyetemet a 401-500. helyre sorolták, míg a politikai tudományban 301-400. helyet kapott. Pszichológia tudományterületből az ELTE a 301-400. helyen végzett.

PestiSracok facebook image

– írta Schanda Tamás a közlemény szerint.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Vajda János

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.