Pesti Srácok

Kevés a személyi változás az új francia kormányban, a kinevezettek többsége jobboldalról érkezett

Kevés a személyi változás az új francia kormányban, a kinevezettek többsége jobboldalról érkezett

A jobbközép Gérarld Darmanin volt költségvetési miniszter váltja a szocialista Christophe Castanert a belügyminiszteri tisztségben a hétfő este kinevezett új francia kormányban, amelynek legtöbb tagja már az előző kabinetben is szerepet vállalt.

Az Emmanuel Macron államfő által múlt héten kormányátalakítással megbízott Jean Castex 31 tagú kabinetjéből 22-en már az előző kormányban is miniszterek voltak. A köztársasági elnök ügyelt a nők (17) és férfiak (14) közti arányok megtartására. A tárcavezetők átlagéletkora 50 év. Emmanuel Macron a Twitteren jelezte, hogy azt szeretné, ha a "küldetéssel és összefogással" megbízott új kormány olyan politikát képviselne, amely "alkalmazkodni tud a nemzetközi változásokhoz és válságokhoz". Az államfő a gazdaságösztönzést, a szociális kérdések újragondolását, a környezetvédelmet, a köztársasági rend helyreállítását, és az európai szuverenitás védelmét jelölte meg. A 37 éves Gérald Darmanin a modern francia történelem legfiatalabb belügyminisztere, Nicolas Sarkozy egykori államfő (2007-2012) politikai felfedezettjének számít, 2017-ben csatlakozott Macron táborához. Kinevezése a belügyi tárca élére hatalmas ugrás lehet a politikai karrierjében. Egy állítólagos 2009-es nemi erőszak miatt ugyanakkor két héttel ezelőtt a semmítőszék döntése nyomán újraindult ellene az az eljárás, amelyet korábban egyszer már lezárt az ügyészség. A tárcát eddig a szocialistáktól érkezett, és Macron egyik legközelebbi politikusbarátjának számító Christophe Castaner vezette, de a rendőrökkel történt sorozatos konfliktusai miatt végleg távoznia kellett a kormányból.

A szocialista Jean-Yves Le Drian maradt a külügyminiszter, a jobboldali Bruno Le Maire megőrizte a koronavírus-járvány szociális és gazdasági következményei miatt kibővített gazdasági tárcát. A népszerű jobbközép politikus Macron kormányainak egyik fő pillérévé vált, és az idei 11 százalékos deficit mellett az ő dolga lesz őszre összeállítani a gazdaságösztönző csomagot. Környezetvédelmi miniszternek a baloldalról érkezett, de 2017 óta a kormánypárthoz tartozó Barbara Pompilit nevezte ki Emmanuel Macron államfő. Az előző szocialista államfő, Francois Hollande kormányában a biodiverzitásért felelős államtitkárként dolgozó 45 éves politikus lesz az új kormány harmadik legerősebb embere az új hierarchia szerint, miután a köztársasági elnök kiemelt kérdésként kezeli a környezetvédelmet, és kibővítette a minisztérium hatásköreit. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a múlt heti önkormányzati választásokon a legtöbb nagyvárosban előretörtek a Zöldek. Sajtóhírek szerint az államfő több Zöld-párti politikusnak is posztot ajánlott az új kormányban, de egyikük sem vállalta, mert már a 2022-es elnökválasztásra készülve Macron legfőbb ellenzékeként kívánnak politizálni. A környezetvédelmi tárca előző vezetője, Elisabeth Borne lett az új munkaügyi miniszter. Jean-Michel Blanquer maradt az oktatási, Olivier Véran pedig az egészségügyi miniszter, ahogy Florence Parly vezetheti továbbra is a védelmi minisztériumot.

Óriási meglepetést jelent a baloldali kötődésű Eric Dupond-Moretti sztárügyvéd kinevezése igazságügyi miniszternek, aki perben áll az ügyészséggel, amiért a Nicolas Sarkozy ellen folyó egyik eljárásban őt is megfigyelték. Sajtóhírek szerint Macron már régóta konzultált az ügyvédek folyamatos tiltakozása miatt a tárca átalakításáról a sztárügyvéddel, de a kinevezés akár provokációként is értelmezhető.

PestiSracok facebook image

- írta ironikusan Marine Le Pen pártelnök a Twitteren. Roselyne Bachelot, aki Nicolas Sarkozy államfősége alatt az egészségügyi tárcát vezette - majd népszerű televíziós műsorvezető lett - az új kulturális miniszter, a tárca eddigi vezetője, a szintén jobboldali Franck Riester ezentúl a külkereskedelmi miniszteri posztot tölti be. Az ötéves mandátumának több mint felénél tartó Macron, több vitatott reform után saját szavai szerint szeretné politikáját megújítani, miközben a tetszési mutatója 38 százalékon stagnál, az ország a koronavírus-járvány miatt recesszióval küzd, a kormánypárt pedig vereséget szenvedett az önkormányzati választásokon. Emmanuel Macron "új arcokat, új tehetségeket" ígért, de a személyeket tekintve ennek Eric Dupond-Morettin kívül nincsen jele az új kabinetben. A francia hírtelevíziók kommentárjai szerint olyan, mintha Nicolas Sarkozy ízlése és tanácsai alapján állította volna össze a névsort az államfő. Az köztudott, hogy a jelenlegi államfő gyakran konzultál az elődjével. Az új kormány kedden tartja első ülését, majd Emmanuel Macron a július 14-i nemzeti ünnepen hosszabb televíziós interjút ad, amelyben bemutatja a 2022-es választásokig a kormányzati célokat, Jean Castex miniszterelnök pedig a rákövetkező napokban tartja meg programbeszédét a nemzetgyűlésben.

MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)