Lavrov: van esély az iráni atomalku megmentésére
Van esély az iráni atomalku megmentésére, Moszkva és Teherán pedig mindent megtesz ennek érdekében - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor kedden Moszkvában fogadta iráni hivatali partnerét, Mohamad Dzsavád Zarífot.
Lavrov rámutatott, hogy Kína is támogatja az iráni atomprogramról 2015-ben elfogadott, de az Egyesült Államok által 2018-ban felmondott átfogó közös cselekvési terv megőrzését, és a nemzetközi megállapodást aláíró európai országok is érdeklődést mutatnak ez iránt. Az orosz diplomácia vezetője destruktívnak nevezte az atomalku és más fegyverzetellenőrzési szerződések "teljes lerombolására" irányuló amerikai magatartást. A kétoldalú tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten Lavrov azt mondta, hogy nem lát "semmilyen jogi, sem politikai, sem erkölcsi alapot" arra, hogy Irán ellen határidő nélküli fegyverembargót vezessenek be, ahogy azt az Egyesült Államok szorgalmazza. Emlékeztetett rá, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) sem teljeskörű tilalmat vezetett be, hanem engedélyhez kötötte egyes fegyvertípusok szállítását az iszlám köztársaságnak, aminek határideje október 18-án jár le. Lavrov ennek a korlátozásnak meghosszabbítását is elvetette.
Zaríf azt hangsúlyozta, hogy az ideiglenes fegyverembargó nem az atomalkura vonatkozó 2231-es BT-határozat, hanem az úgynevezett konszolidációs csomag része. Úgy vélekedett, hogy ennek megbolygatása egyet jelent a BT-határozat és az atomalku alapjainak lerombolásával. Lavov egyetértett azzal, hogy a fegyverszállítási korlátozásnak nincs köze az iráni atomprogramhoz, és csak Teherán jószándékának köszönhetően foglalták bele a csomagba. Lavrov támogatásáról biztosította a 2001-es orosz-iráni együttműködési szerződés megújítását, az új kihívások és fenyegetések figyelembe vételével. Zaríf szintén a dokumentum aktualizálásának szükségességéről beszélt. A felek emlékeztettek rá, hogy a hatályos megállapodás önmagában is ötéves automatikus meghosszabbítást irányoz elő a 2021-ben esedékes lejárta után.
Lavrov elmondta, hogy Oroszország továbbra is kompromisszumra törekszik az összes érdekelt országgal a Perzsa-öböl térségére vonatkozó kollektív biztonsági koncepciója alapján, amely békére és együttműködésre törekszik a régióban, a NATO-szerű közel-keleti szövetségek létrehozását célzó amerikai törekvések helyett. Megjegyezte, hogy az orosz elképzeléshez hasonló irányultságot képvisel a Hormuzi-szoros biztonságára vonatkozó iráni kezdeményezés is. Ez utóbbival kapcsolatban Zaríf arról beszélt, hogy Irán nagyon jelentős szerepet játszhat a régi térségének biztosításában. Egyúttal kifejezte kormányának készségét arra, hogy javítsa viszonyát Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel.
Zaríf, aki Vlagyimir Putyin orosz elnöknek szóló üzenetet hozott Teheránból Haszan Róháni államfőtől, úgy vélekedett, hogy egyedül az Oroszország, Irán és Törökország között létrejött "asztanai együttműködés" lehet hatékony szíriai rendezés előmozdításában. Erről egyénként a három ország elnöke július 1-jén videokonferencián tanácskozott. Lavrov és Zaríf valótlannak nevezte John Bolton volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadónak azt az állítását, hogy Putyin, amikor 2018-ban a Kremlben fogadta őt, azt mondta volna, hogy Moszkva nem érdekelt az iráni jelenlét szíriai fenntartásában. Az orosz diplomácia vezetője azt mondta, hogy elnökének nem szokása a partnerei háta mögött tárgyalni, az iráni diplomácia vezetője pedig azt hangoztatta, hogy Teheránban nem hisznek Boltonnak, mert a Moszkvával és az Ankarával folytatott együttműködés szintje nem felel meg annak, amit az emlékirataiban leírt. Lavrov kijelentette: Irán minden kritériumnak megfelel, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet teljes jogú tagjává váljon.
A Sanghaji Együttműködési Szervezetet 2001-ben alapította meg Kína, Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán a radikális iszlám és más biztonsági fenyegetések elleni küzdelem jegyében. 2017-ben India és Pakisztán is csatlakozott hozzá, Irán, Afganisztán, Fehéroroszország és Mongólia pedig megfigyelőként vesz részt a munkában. Irán 2008-ban folyamodott teljes jogú tagságért a szervezetben, amelynek tagállamaiban él a Föld lakosságának 40 százaléka, a csoport adja a világkereskedelem 20 százalékát.
Forrás: MTI, kiemelt kép: MTI/EPA/Keystone/Salvatore Di Nolfi
