Pesti Srácok

Már több, mint 13 millióan elkapták a koronavírust

Már több, mint 13 millióan elkapták a koronavírust

A világon 13 290 153 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 577 980, a gyógyultaké pedig 7 374 484 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szerdai adatai szerint. Egy nappal korábban még 13 070 590 fertőzött szerepelt az összesítésben, a halálos áldozatok száma 572 428, a gyógyultaké pedig 7 228 660 volt. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen.

A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 3 431 574 fertőzött van, 136 466-an haltak meg, 1 049 098-an meggyógyultak. Brazíliából 1 926 824 fertőzöttről, 74 133 halálos áldozatról és 1 323 425 gyógyultról tudni. Indiában 906 752 fertőzöttet, 23 727 halálos áldozatot és 571 460 gyógyultat jegyeztek fel. Oroszországban 738 787-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 11 597-re, a gyógyultaké 511 958-ra. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 292 931, és 45 053-an haltak meg a betegségben. Iránban 262 173 fertőzöttet, 13 211 halálesetet és 225 270 gyógyultat tartanak számon. Spanyolországban 256 619 fertőzöttet, 28 409 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak. Olaszországban a fertőzöttek száma 243 344, a halálos áldozatoké 34 984, és 195 441-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Törökországban 214 993 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 5402, a gyógyultaké 196 720. Franciaországból 209 640 fertőzöttről, 30 032 halálos áldozatról és 78 722 gyógyultról tudni. Németországban 200 456 a fertőzöttek száma, 9078 a halottaké, 185 100-an meggyógyultak. Kanadában 110 350 fertőzöttet, 8845 halálos áldozatot és 73 713 gyógyultat tartottak számon. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 85 226 fertőzéses esetet tartottak nyilván szerda reggel, valamint 4642 halálos áldozatot és 79 967 felépültet.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.