Pesti Srácok

Maradhat a 15 ezer forintos értékhatár a bankkártyás érintős fizetéseknél

Maradhat a 15 ezer forintos értékhatár a bankkártyás érintős fizetéseknél

A jegybank azt javasolja, hogy maradjon meg a 15 ezer forintos értékhatár a bankkártyás érintős fizetéseknél – jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója az M1 aktuális csatorna péntek délelőtti műsorában.

Bartha Lajos elmondta: azért emelték 15 ezer forintra a korábbi ötezer forintos limitet, hogy kevesebbszer kelljen a terminálhoz nyúlni, így csökkenjen a koronavírus terjedésének kockázata. A jegybank adatai szerint a 15 ezer forintos értékhatár bevezetésével a tranzakciók 90 százalékát lehet érintésmentesen lebonyolítani, ez az arány ötezer forintos határnál 60, tízezer forintosnál 80-82 százalék – ismertette. A Bankszövetség a visszaélésektől való félelem miatt gondolkodik abban, hogy tízezer forint legyen a határ, ám a jegybank ügyvezető igazgatója szerint Magyarország európai összehasonlításban is a sor végén áll a bankkártyás visszaéléseket tekintve, nagyon alacsony azok száma a forgalomhoz képest. Ma a legtöbb bankkártyás visszaélés az online térben történik, ezért december végétől egy új szabályozással csökkentenék ennek lehetőségét – mondta Bartha Lajos. A tervek szerint vagy egy biometrikus azonosító, például ujjlenyomat kell majd az online tranzakcióhoz, vagy egy kódot kell megadni. Az azonnali átutalások első három hónapos tapasztalatairól szólva elmondta, hogy ezen időszakban közel harmincmillió tranzakció teljesült két másodperc alatt. A szabályok szerint legfeljebb öt másodperc van az átutalás eljuttatására, de a tapasztalatok szerint a tranzakciók 94 százaléka két másodperc alatt végbemegy. Hozzátette: emellett már most a tranzakciók egyharmadát olyankor – este vagy hétvégén – végzik az ügyfelek, amikor korábban nem volt nyitva a bankrendszer.

Forrás/fotó: MTI

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.