Pesti Srácok

Morawiecki: a kompromisszumról a közép-európai országok közös hangja döntött

Morawiecki: a kompromisszumról a közép-európai országok közös hangja döntött

A brüsszeli EU-csúcstalálkozón Lengyelország, a visegrádi csoporttal és a közép-európai országokkal együtt, az egyik meghatározó hangot jelentette, ez a hang döntött végül a kompromisszumról, a győzelemről - szögezte le szerdai parlamenti beszámolójában Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

A koronavírus-járvány által sújtott gazdaságok helyreállítását szolgáló alapról szólva Morawiecki elmondta: Németország és Franciaország vezetésével (...) több tagállamot sikerült meggyőzni arról, hogy egy nagy újjáépítési tervre van szükség, miután az Európai Uniónak - az Európai Bizottság véleménye szerint - idén és a jövő évben mintegy másfél ezer milliárd eurós beruházási deficitje lesz.

Ahhoz, hogy a helyreállítási alapból Lengyelország is részesülhessen, sok ügyességre, szövetségépítésre volt szükség: a csúcstalálkozón ugyanis többen ellenezték ezt, azzal érvelve, hogy Lengyelországban - valamint Csehországban és Magyarországon is - a járványt és ennek gazdasági következményeit hatékonyan kezelik - mondta el a lengyel kormányfő.

PestiSracok facebook image

- jelentette ki.

Elmondta: a helyreállítási alapról, valamint a 2021-2027-es uniós keretköltségvetésről elfogadott megállapodás szerint Lengyelország a tagállamok közül az első helyen szerepel az összes lehívható eszközt tekintve. A kohéziós alapokból például mintegy 70 milliárd eurót kaphat, e tekintetben is az első helyen áll a haszonélvezők között. A források elősegítik a "kiegyensúlyozott lengyel gazdasági modell" folytatását, többek között a további infrastrukturális fejlesztéseket szolgálják, de a mezőgazdasági támogatások az uniós szinthez történő felzárkóztatását is lehetővé teszik - folytatta Morawiecki. A támogatandó projektek között nevezte meg többek között az épülő Via Carpatia közlekedési folyosót.

Rámutatott: a Brüsszelben született megállapodás szerint a következő uniós költségvetési keret értéke több mint 1, 7 ezer milliárd euró, Lengyelország ebből több mint 700 milliárd zlotyt (158 milliárd euró) kap, ebből több mint 620 milliárd zlotyt (140 milliárd euró) támogatások formájában.

A helyreállítási alapban 750 milliárd eurót helyeznek el, a forrást az Európai Bizottság szerzi meg hitelfelvétellel. A pénz nagyobbik részét, 390 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatások formájában osztják szét a tagállamok között, további 360 milliárd eurót pedig kedvezményes kamatozású hitelek formájában. Lengyelországnak a támogatásokból 124 milliárd, a hitelekből pedig 160 milliárd euró jut.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.