Pesti Srácok

Pentagon: Törökország 3500-3800 szíriai harcost küldött Líbiába

Pentagon: Törökország 3500-3800 szíriai harcost küldött Líbiába

Törökország 3500-3800 szíriai harcost küldött Líbiába az első három hónapban, hogy a nemzetközileg elismert, tripoli székhelyű kormányerők oldalán harcoljanak Halífa Haftar tábornok ellen - állítja az amerikai védelmi minisztérium pénteken nyilvánosságra hozott jelentésében.

A jelentés az idén az első olyan nyilvánosságra került amerikai kormányzati dokumentum, amely regisztrálja és részletezi azokat a török katonai lépéseket, amelyek változtattak a líbiai belháború menetén. A Pentagon negyedévente ad ki összegző jelentéseket egy-egy regionális konfliktusról. Ez az elemzés a líbiai török mozgásokat és a tripoli székhelyű líbiai kormányzat és az ország keleti vidékeit uralma alatt tartó Halífa Haftar tábornok erői közötti helyzet módosulását vizsgálja. Az elmúlt hónapokban ugyanis az Oroszország, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek támogatását élvező Haftar tábornok többször is vereséget szenvedett. A minisztérium állítása szerint ennek oka részben az is, hogy Ankara pénzt adott és állampolgárságot ajánlott annak a több ezernyi szíriai fegyveresnek, aki a főváros erői mellett harcol Haftar erői ellen. A jelentés szerint az amerikai hadsereg nem talált bizonyítékot arra, hogy a zsoldosok kapcsolatban állnának különböző szélsőséges iszlamista szervezetekkel, például az al-Kaida, vagy az Iszlám Állam dzsihadistáival, ahogyan erről egyes sajtójelentések szoktak beszámolni. A Pentagon információi szerint a zsoldosokat sokkal inkább Ankara "nagylelkű" támogatása ösztönzi a kormányzat melletti harcra. A Pentagon jelentése beszámol arról is, hogy Törökország nagy valószínűséggel megnövelte a Tripolinak nyújtott katonai segítségét, még jóval azelőtt, hogy május végén Tripoli győzelmet aratott Haftar felett. Az amerikai védelmi minisztérium ezzel kapcsolatban idézi az Egyesült Államok Afrikai Parancsnokságát, amely szerint Ankara "ismeretlen számú török katonai kontingenst" küldött Líbiába még az év elején, április elején pedig török támogatást élvező, mintegy háromszáz szíriai lázadó érkezett Líbiába.

Az amerikai értékelés megjegyezte: Törökország nyílt katonai szerepvállalása éles ellentétben áll a másik oldalnak, Haftar tábornok erőinek nyújtott burkolt orosz, egyiptomi és emírségbeli támogatással. A Pentagon az egyik korábbi összegző jelentésében már utalt arra, hogy a Tripoli megszerzéséért folytatott csatában Haftar erői mellett külföldi katonák, zsoldosok is harcoltak. Az amerikai információk egy Wagner Csoport nevű katonai magánvállalatról tettek említést, amelyet a Kremllel hoztak összefüggésbe. Jelentések szerint a Wagner Csoport vetett be először profi módon kiképzett mesterlövészeket és felfegyverzett drónokat a múlt ősszel, jelentős károkat és emberveszteséget okozva a tripoli erőknek. A mostani Pentagon-jelentés szerint a török szerepvállalásra válaszul a Wagner Csoport megnövelte a Líbiába telepített külföldi harcosainak számát. Szíriaiakat és becslések szerint mintegy 800-2500 külföldi zsoldost küldött Líbiába Haftar megsegítésére. A Bassár el-Aszad elnök vezette szíriai kormány Moszkva támogatását élvezi. Moszkva, a Kreml szóvivője révén, következetesen tagadja, hogy orosz katonák "bármilyen formában" szerepet vállalnának a líbiai harcokban.

MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)