Pesti Srácok

Pentagon: Törökország 3500-3800 szíriai harcost küldött Líbiába

Pentagon: Törökország 3500-3800 szíriai harcost küldött Líbiába

Törökország 3500-3800 szíriai harcost küldött Líbiába az első három hónapban, hogy a nemzetközileg elismert, tripoli székhelyű kormányerők oldalán harcoljanak Halífa Haftar tábornok ellen - állítja az amerikai védelmi minisztérium pénteken nyilvánosságra hozott jelentésében.

A jelentés az idén az első olyan nyilvánosságra került amerikai kormányzati dokumentum, amely regisztrálja és részletezi azokat a török katonai lépéseket, amelyek változtattak a líbiai belháború menetén. A Pentagon negyedévente ad ki összegző jelentéseket egy-egy regionális konfliktusról. Ez az elemzés a líbiai török mozgásokat és a tripoli székhelyű líbiai kormányzat és az ország keleti vidékeit uralma alatt tartó Halífa Haftar tábornok erői közötti helyzet módosulását vizsgálja. Az elmúlt hónapokban ugyanis az Oroszország, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek támogatását élvező Haftar tábornok többször is vereséget szenvedett. A minisztérium állítása szerint ennek oka részben az is, hogy Ankara pénzt adott és állampolgárságot ajánlott annak a több ezernyi szíriai fegyveresnek, aki a főváros erői mellett harcol Haftar erői ellen. A jelentés szerint az amerikai hadsereg nem talált bizonyítékot arra, hogy a zsoldosok kapcsolatban állnának különböző szélsőséges iszlamista szervezetekkel, például az al-Kaida, vagy az Iszlám Állam dzsihadistáival, ahogyan erről egyes sajtójelentések szoktak beszámolni. A Pentagon információi szerint a zsoldosokat sokkal inkább Ankara "nagylelkű" támogatása ösztönzi a kormányzat melletti harcra. A Pentagon jelentése beszámol arról is, hogy Törökország nagy valószínűséggel megnövelte a Tripolinak nyújtott katonai segítségét, még jóval azelőtt, hogy május végén Tripoli győzelmet aratott Haftar felett. Az amerikai védelmi minisztérium ezzel kapcsolatban idézi az Egyesült Államok Afrikai Parancsnokságát, amely szerint Ankara "ismeretlen számú török katonai kontingenst" küldött Líbiába még az év elején, április elején pedig török támogatást élvező, mintegy háromszáz szíriai lázadó érkezett Líbiába.

Az amerikai értékelés megjegyezte: Törökország nyílt katonai szerepvállalása éles ellentétben áll a másik oldalnak, Haftar tábornok erőinek nyújtott burkolt orosz, egyiptomi és emírségbeli támogatással. A Pentagon az egyik korábbi összegző jelentésében már utalt arra, hogy a Tripoli megszerzéséért folytatott csatában Haftar erői mellett külföldi katonák, zsoldosok is harcoltak. Az amerikai információk egy Wagner Csoport nevű katonai magánvállalatról tettek említést, amelyet a Kremllel hoztak összefüggésbe. Jelentések szerint a Wagner Csoport vetett be először profi módon kiképzett mesterlövészeket és felfegyverzett drónokat a múlt ősszel, jelentős károkat és emberveszteséget okozva a tripoli erőknek. A mostani Pentagon-jelentés szerint a török szerepvállalásra válaszul a Wagner Csoport megnövelte a Líbiába telepített külföldi harcosainak számát. Szíriaiakat és becslések szerint mintegy 800-2500 külföldi zsoldost küldött Líbiába Haftar megsegítésére. A Bassár el-Aszad elnök vezette szíriai kormány Moszkva támogatását élvezi. Moszkva, a Kreml szóvivője révén, következetesen tagadja, hogy orosz katonák "bármilyen formában" szerepet vállalnának a líbiai harcokban.

MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?