Pesti Srácok

Pentagon: Törökország 3500-3800 szíriai harcost küldött Líbiába

Pentagon: Törökország 3500-3800 szíriai harcost küldött Líbiába

Törökország 3500-3800 szíriai harcost küldött Líbiába az első három hónapban, hogy a nemzetközileg elismert, tripoli székhelyű kormányerők oldalán harcoljanak Halífa Haftar tábornok ellen - állítja az amerikai védelmi minisztérium pénteken nyilvánosságra hozott jelentésében.

A jelentés az idén az első olyan nyilvánosságra került amerikai kormányzati dokumentum, amely regisztrálja és részletezi azokat a török katonai lépéseket, amelyek változtattak a líbiai belháború menetén. A Pentagon negyedévente ad ki összegző jelentéseket egy-egy regionális konfliktusról. Ez az elemzés a líbiai török mozgásokat és a tripoli székhelyű líbiai kormányzat és az ország keleti vidékeit uralma alatt tartó Halífa Haftar tábornok erői közötti helyzet módosulását vizsgálja. Az elmúlt hónapokban ugyanis az Oroszország, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek támogatását élvező Haftar tábornok többször is vereséget szenvedett. A minisztérium állítása szerint ennek oka részben az is, hogy Ankara pénzt adott és állampolgárságot ajánlott annak a több ezernyi szíriai fegyveresnek, aki a főváros erői mellett harcol Haftar erői ellen. A jelentés szerint az amerikai hadsereg nem talált bizonyítékot arra, hogy a zsoldosok kapcsolatban állnának különböző szélsőséges iszlamista szervezetekkel, például az al-Kaida, vagy az Iszlám Állam dzsihadistáival, ahogyan erről egyes sajtójelentések szoktak beszámolni. A Pentagon információi szerint a zsoldosokat sokkal inkább Ankara "nagylelkű" támogatása ösztönzi a kormányzat melletti harcra. A Pentagon jelentése beszámol arról is, hogy Törökország nagy valószínűséggel megnövelte a Tripolinak nyújtott katonai segítségét, még jóval azelőtt, hogy május végén Tripoli győzelmet aratott Haftar felett. Az amerikai védelmi minisztérium ezzel kapcsolatban idézi az Egyesült Államok Afrikai Parancsnokságát, amely szerint Ankara "ismeretlen számú török katonai kontingenst" küldött Líbiába még az év elején, április elején pedig török támogatást élvező, mintegy háromszáz szíriai lázadó érkezett Líbiába.

Az amerikai értékelés megjegyezte: Törökország nyílt katonai szerepvállalása éles ellentétben áll a másik oldalnak, Haftar tábornok erőinek nyújtott burkolt orosz, egyiptomi és emírségbeli támogatással. A Pentagon az egyik korábbi összegző jelentésében már utalt arra, hogy a Tripoli megszerzéséért folytatott csatában Haftar erői mellett külföldi katonák, zsoldosok is harcoltak. Az amerikai információk egy Wagner Csoport nevű katonai magánvállalatról tettek említést, amelyet a Kremllel hoztak összefüggésbe. Jelentések szerint a Wagner Csoport vetett be először profi módon kiképzett mesterlövészeket és felfegyverzett drónokat a múlt ősszel, jelentős károkat és emberveszteséget okozva a tripoli erőknek. A mostani Pentagon-jelentés szerint a török szerepvállalásra válaszul a Wagner Csoport megnövelte a Líbiába telepített külföldi harcosainak számát. Szíriaiakat és becslések szerint mintegy 800-2500 külföldi zsoldost küldött Líbiába Haftar megsegítésére. A Bassár el-Aszad elnök vezette szíriai kormány Moszkva támogatását élvezi. Moszkva, a Kreml szóvivője révén, következetesen tagadja, hogy orosz katonák "bármilyen formában" szerepet vállalnának a líbiai harcokban.

MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Eldorádóból Mexikóba – Ma negyven éve, hogy utoljára vb-re jutott a magyar válogatott

Exkluzív 2025 április 17.
Napra pontosan negyven éve annak, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a mexikói világbajnokságra. Akkor még csak nem is sejthettük, hogy a következő négy évtized vb-mentes lesz számunkra. Ma, ennek ismeretében még inkább felértékelődik a negyven évvel ezelőtti fantasztikus vb-selejtezős menetelés, amelyre a koronát a Hanappi-stadionban tette fel Mezey György legénysége. A máig emlékezetes bécsi diadalt idézzük most fel az évforduló alkalmából.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.