Semjén: Széchenyi Zsigmond az igaz magyar vadász ideáltípusa
Széchenyi Zsigmond nemcsak a legnagyobb magyar vadász, de ő "a magyar vadász", annak ideáltípusa, aki pontosan mutatja, mi a különbség az igaz vadász és a puskás ember között – fogalmazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken, Balatongyörökön, a néhai vadász, író szobrának leleplezésekor.
Véleménye szerint a néhai gróf örök példa a mindenkori magyar vadászok számára, és ő az, akin keresztül a nem vadászok is megsejthetik, átérezhetik, hogy mit jelent vadásznak lenni.
Az ember részese a naturának és részese a kultúrának; a naturának a gyermeke, a kultúrának a teremtője. A vadászlétnek éppen az a lényege, hogy ez a kettő a legtermészetesebb módon esik egybe
– jelentette ki a politikus. Semjén Zsolt azt mondta: a természeti lét maga a vadászlét, hiszen mindannyiunk őse vadászott; ha nem tette volna, nem maradt volna életben, és most nem lennénk itt. Ennek az öröksége az a szenvedély, ami minden vadászban benne él. Emlékeztetett: amikor az ember létrehozta a kultúrát, az a kezdet kezdetén a vadászathoz kapcsolódott; elég, ha a rítusokra, a fegyverek díszítésére, az állatok ábrázolására gondolunk. Senki sem tudott olyan szépen írni a vadászati szenvedélyről, mint Széchenyi Zsigmond, aki a leghitelesebben boncolta az emberi természetben lévő vadászati szenvedélyt, annak gyökerét és mai meglétét. Egyben a bajor-osztrák-cseh-magyar vadászati kultúra megtestesítője, örököse is volt, könyvei pedig nem pusztán a vadászatok leírásai, hanem néprajzi, történelmi ismeretek például Afrikáról.
Széchenyi Zsigmond személye az egész magyar vadásztársadalom és a nem vadászok számára is megkerülhetetlen jelentőségű, mert rajta keresztül be lehet mutatni, mi a különbség az igaz vadász és a puskás ember között
– mondta.
Czinege elvtárs vagy néhány újgazdag figura idézőjelbe tett vadászata az a puskás ember vadászata, Széchenyié pedig az igaz vadász vadászata. Ez a különbség "az ember cselekedete" és "az emberi cselekedet" között
– vélekedett Semjén Zsolt. Hozzátette: a vadász-író magyarsága példaértékű, hiszen a magyar nyelv szépségével zseniálisan tudott fogalmazni, hitvallását pedig jól mutatja, hogy itt maradt, nem ment el Nyugatra, pedig megtehette volna.
Széchenyi Zsigmond (1898-1967) Afrika-vadász, utazó, író kitelepítettként először a Tiszántúlra, majd 1951-ben befogadottként Balatongyörökre került, ahol 1959-ig élt. Alakját Orr Lajos szobrászművész formálta bronzba. Bíró Róbert, a település polgármestere a Balaton-parti móló tövében elhelyezett alkotás leleplezésekor elmondta: jövőre lesz 900 éve, hogy Balatongyörököt először említették írásban; az évfordulós ünnepi sorozat nyitánya is volt a szoboravatás.
Forrás: MTI
