Pesti Srácok

Siránkozik a Népszava, mert a gyöngyöspatai romák még nem kapták meg a kártérítést

Siránkozik a Népszava, mert a gyöngyöspatai romák még nem kapták meg a kártérítést

A szélsőbaloldali Népszava azon kesereg, hogy még nem kapták meg a gyöngyöspatai romák azt a 100 millió forintos kártérítést, amit a 2004 és 2012 közötti etnikai alapú szegregáció miatt ítélt meg nekik jogerősen a bíróság. A lap szerint legkésőbb június 30-án el kellett volna indítani a kifizetést, de ez nem történt meg.

A kártérítésre kötelezett gyöngyöspatai önkormányzatnak, illetve az általános iskolát jelenleg fenntartó Hatvani Tankerületnek közel 100 milliós kártérítést kellett volna kifizetnie a 60 érintettnek- írja a lap. Korábban portálunk is hírt adott róla, hogy Hevér Lászlóné, Gyöngyöspata polgármestere levélben fordult Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, hogy segítsen elkerülni a városnak a csődöt. Horváth László, a térség fideszes képviselője július elején egy Facebook posztjában arról írt, a tervek szerint augusztus végéig két részletben kifizetik az összeget az érintetteknek, ezt később Gulyás Gergely is megerősítette egy kormányinfón. A lap ír egy a napokban megjelent kormányhatározatról is, amely szintén alátámasztja, hogy Gyöngyöspata 100 millió forintot kap az államtól. A gyöngyöspataiak egyelőre arra várnak, hogy a korábban augusztusra ígért határidőig megérkezzen a kártérítés összege.

Májusban a Kúria elutasította a Hatvani Tankerület és a gyöngyöspatai önkormányzat, és felülvizsgálati kérelmét, ami szerint pénz helyett természetben akarták volna kártalanítani a diákokat. Portálunk már beszámolt róla, hogy a kártérítésre jogosult családok egy része épp Kanadában élt akkor, amikor állítólag a magyar iskolában szegregálták a gyermekeket, az itthoniak közül pedig akadtak olyan csemeték is, akik tanárveréssel szereztek az iskolának hírnevet. A kormány inkább képzésekkel segítené a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatását, a jogvédők viszont a pénzért harcolnak, amelyet meg is ítélt a bíróság.

Forrás: Népszava, PS, Fotó: MTI/Mohai Balázs

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.