Pesti Srácok

Washington „csalódott” az isztambuli Hagia Sophia mecsetté alakítása miatt

Washington „csalódott” az isztambuli Hagia Sophia mecsetté alakítása miatt

Recep Tayyip Erdogan török államfő pénteken már be is jelentette, hogy az első muszlim imát július 24-én tartják a Hagia Sophiában. Washington „csalódott” az isztambuli Hagia Sophia mecsetté alakítása miatt – hangoztatta Morgan Ortagus, az amerikai külügyminisztérium szóvivője pénteken kiadott közleményében.

– olvasható a közleményben.

Morgan Ortagus mindazonáltal leszögezte: az amerikai kormányzat „tudomásul veszi a török kormány azon kötelezettségvállalását, hogy minden látogató számára garantálja a belépést” a mecsetté alakított egykori székesegyházba.

PestiSracok facebook image

Múzeumként működött

A Hagia Sophia 1935 óta múzeum volt. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt, de Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után az Oszmán Birodalom mecsetté alakította át. A 20. században Musztafa Kemal Atatürk, a világi Törökország megteremtője múzeummá alakíttatta át. Egy konzervatív egyesület 2016-ban pert indított annak érdekében, hogy a bíróság mondja ki semmisnek azt az 1934. november 24-i minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia múzeummá alakításáról rendelkezett.

Recep Tayyip Erdogan török államfő pénteken már be is jelentette, hogy az első muszlim imát július 24-én tartják a Hagia Sophiában. Erdogan ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy a volt bizánci bazilikát továbbra is az emberiség közös örökségének tekinti, és az épület „az új státuszával még őszintébb, még páratlanabb módon fog átölelni mindenkit”. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a múlt héten azt hangsúlyozta: a Hagia Sophia (múzeumi) státusza Törökország „példás elkötelezettségét” bizonyítja az ország „különböző történelmi és vallási hagyományainak tiszteletben tartása iránt”. Pompeo akkor leszögezte, hogy bármiféle változtatás kockáztatná „e figyelemre méltó emlékmű örökségének megfakulását”.

Forrás: MTI/Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)