Pesti Srácok

A Közbeszerzési Hatóság szerint komoly hiba miatt dobták vissza a Lánchíd-tendert

A Közbeszerzési Hatóság szerint komoly hiba miatt dobták vissza a Lánchíd-tendert

Komoly hiba vetődött fel a Lánchíd-tender közbeszerzési felhívásában, ezért küldték vissza hiánypótlásra – mondta Kovács László kedden az M1 aktuális csatornán. A Közbeszerzési Hatóság elnökének tájékoztatása szerint a közbeszerzési felhívás a jogszabályban feketén-fehéren rögzített feltételeknek több pontban sem felelt meg.

Kovács László a vele készített interjúban kiemelte, hogy a legfontosabb hiba a referencia-időszak volt, amit jogszabály határoz meg. Kifejtette, a főváros ennek értelmében legfeljebb tizenegy éven belül megkezdett, de nyolc éven belül befejezett referenciát követelhet meg. A jogszabály mindössze annyi eltérést enged, hogy a kezdés ideje indokolt esetben tizenegy évnél korábbi is lehet. A kiírás kifogásolt része nyolc helyett tíz éves referencia-időszakot írt volna elő.

Kovács László a problémát úgy érzékeltette: ki szeretne olyan ügyvédet megbízni a jogi képviseletre, aki tíz éve nem praktizált. Az elnök szerint ez az építési beruházásoknál is így van, mint mondta, ő nem szeretne olyan épületben lakni, amit olyan kőműves épít, aki tíz éve nem épített semmit. A hatóság elnöke kitért arra is, a közbeszerzési eljárások száma az idei első félévben – valószínűleg a koronavírus-járvány miatt – jelentősen csökkent. Idén az első hat hónapban 3746 közbeszerzési eljárást folytattak le, aminek az összértéke ezer-háromszáznegyvenhat milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy az eljárások száma – 2019 hasonló időszakához képest – negyedével volt kevesebb, értékében pedig húsz százalékkal – tette hozzá Kovács László.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mohai Balázs

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)