Pesti Srácok

Az afgán hatóságok felfüggesztették a tálib foglyok elengedését

Az afgán hatóságok felfüggesztették a tálib foglyok elengedését

Az afgán hatóságok hétfőn felfüggesztették az utolsó 320 tálib fogoly szabadon bocsátását, míg a szélsőségesek nem engednek el még több elfogott katonát. Ezzel szembeszegültek a loja dzsirga (az öregek hagyományos nagytanácsa) döntésével, tovább késleltetve a belső afgán béketárgyalásokat.

Az Egyesült Államok és a tálib felkelők között idén februárban kötött dohai megállapodás – amely a nemzetközi csapatok afganisztáni kivonását irányozza elő biztonsági garanciákért cserébe – előírja, hogy a kabuli kormánynak mintegy ötezer tálib foglyot, a táliboknak pedig az afgán biztonsági erők ezer tagját kell szabadon engednie ahhoz, hogy megkezdődhessenek a béketárgyalások a lázadók és a kabinet között. A szélsőségesek már korábban közölték, hogy teljesítették a megállapodás rájuk eső részét. A loja dzsirga pedig augusztus 9-én Asraf Gáni államfő vezetésével hagyta jóvá az utolsó foglyok elengedéséről szóló döntést. A béketárgyalásoknak elvileg csütörtökön kellett volna megkezdődniük, de most határozatlan időre elhalasztották azokat.

– hangsúlyozta Szedik Szeddiki kormányszóvivő az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva. Szuhail Sahín, a radikális iszlamista lázadók katari politikai irodájának szóvivője megerősítette, hogy az afganisztáni tálibok teljesítették az Egyesült Államokkal februárban kötött dohai megállapodás fogolycserére vonatkozó részét az afgán biztonsági erők 1005 tagjának elengedésével. Közölte, nincs tudomása egyéb fogvatartottakról. A fogolycsere ellenére nem szűnnek a tálib támadások. A szélsőségesek és a kabuli vezetés is egymást vádolja azzal, hogy akadályokat gördít a békefolyamat útjába.

PestiSracok facebook image

Szeddiki azt állította, hogy a kormány jóakaratát bizonyította ötezer tálib elengedésével, de nem egyezett bele, hogy szélsőségeseket helyezzen szabadlábra. Nem lesz több engedmény számukra – hangsúlyozta. Szavai szerint az afgán kormány megtett mindent annak érdekében, hogy a tálibok tárgyalóasztalhoz üljenek – tette hozzá a kormányszóvivő. Irán a nap folyamán határozottan cáfolta azt az amerikai értesülést, miszerint az afganisztáni tálibokkal dolgozna együtt.

– Szajid Hatibzadeh külügyi szóvivő. Mint mondta, az afganisztáni válság elsődleges oka az Egyesült Államok háborús uszítása és illegális katonai beavatkozása. Hozzátette, hogy Washington vádja hivatott elkendőzni az Egyesült Államok együttműködését az Iszlám Állam terrorszervezettel. A CNN amerikai hírtelevízió az Egyesült Államok hírszerzésére hivatkozva közölte nemrég: Irán vérdíjat ajánlott a tálib harcosoknak, hogy a Washington vezette szövetség katonáit támadják.

MTI; Fotó: MTI/AP/Rahmat Gul

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.