Pesti Srácok

Bákóba helyezték át a megyehatárpert, amely a meggyalázott úzvölgyi katonatemető hovatartozását is tisztázhatja

Bákóba helyezték át a megyehatárpert, amely a meggyalázott úzvölgyi katonatemető hovatartozását is tisztázhatja

A Krónika napilap csütörtöki híradása szerint a Bákó Megyei Törvényszékre helyezték át azt a pert, amelyik a Hargita megyei Csíkszentmárton és a Bákó megyei Dormánfalva határvitáját hivatott eldönteni. A határvita tulajdonképpen a törvény értelmében Csíkszentmártonhoz tartozó, elnéptelenedett Úzvölgye település területének és a sokat vitatott katonai temetőnek a hovatartozásáról szól.

Csíkszentmárton februárban nyújtott be keresetet a Hargita Megyei Törvényszékhez azt kérvén, hogy a bíróság állapítsa meg a szomszédos Hargita és Bákó megyei települések, ezzel együtt pedig a két megye közötti határt, amely Úzvölgye település területének a hovatartozását is tisztázná. A Hargita Megyei Törvényszék helyt adott Dormánfalva beadványának és megállapította, hogy területileg nem illetékes a kereset tárgyalására, és átadta az ügyet a Bákó Megyei Törvényszéknek. A végzés – a romániai bíróságok portálján közölt – kivonata szerint a határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

Csíkszentmárton polgármestere, Gergely András a Krónikának elmondta: semmiképp sem értenek egyet azzal, hogy a tárgyalás a Bákó Megyei Törvényszéken folytatódjon, mert a megye érintett a perben, és ez befolyásolhatja a döntést. Ezért jogi képviseletük a legfelsőbb bírósághoz fordul annak érdekében, hogy a tárgyalás helyszínének megváltoztatása esetén egy semleges megyébe küldjék át az ügycsomót. Korábban a román sajtóban is tág teret kapott, hogy a Bákó megyei moinesti ügyészség milyen részrehajló módon zárta le a 2019. június 6-i erőszakos temetőfoglalás ügyét.

Csíkszentmárton azt kéri a bíróságtól, hogy az 1968. évi 2. számú, az ország közigazgatási felosztásáról szóló törvény alapján jelölje ki a két megye közötti határt – ennek értelmében Úzvölgye Csíkszentmárton része. A község ugyanakkor a vitatott területek 1906-ban készült telekkönyveivel is igazolni tudja ezek hovatartozását. A keresetlevél szerint, amikor 1998-ban elvégezték Dormánfalva és Csíkszentmárton területének kataszteri felmérését – utóbbit a Hargita Megyei Telekkönyvi Hivatal megbízásából –, a feladatfüzetből kimaradt Úzvölgye település, mintegy 77 hektár területtel. Erről a munkálat átvételekor Csíkszentmárton polgármestere írásos észrevételt nyújtott be, a hibát a hivatal is elismerte, azzal magyarázva, hogy kevés volt a rendelkezésre álló idő, ezért nem vették be a feladatfüzetbe Úzvölgye felmérését. A székelyföldi község álláspontja szerint a hibás dokumentációnak nincs jogi értéke. A két település és megye azóta sem tudott megállapodni a határról. Csíkszentmárton 2007-ben saját köztulajdonának minősítette, és leltárba vette az úzvölgyi katonai temető területét, és ezt 2010-ben a 299-es számú kormányhatározat is megerősítette. Ezt Dormánfalva bíróságon támadta meg, de első fokon a pert elveszítette. Másodfokon a Marosvásárhelyi Táblabíróság tárgyalja az ügyet várhatóan ősszel.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.