Pesti Srácok

Csökkent az álláskeresők száma hazánkban

Csökkent az álláskeresők száma hazánkban

Az álláskeresők száma a koronavírus-járvány megjelenése óta havi összevetésben júliusban csökkent először, 2,8 százalékkal, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a júliusi zárónapon 365 800 álláskereső szerepelt, 10 500-zal kevesebb a júniusinál.

Az NFSZ a honlapján közölte: júliusban az előző év azonos időszakához képest az álláskeresők száma 47,6 százalékkal, csaknem 118 ezerre nőtt. Júliusban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 7,8 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 5,5 százalék. A legalacsonyabb arányt Budapesten mérték.

Borsodban volt a legtöbb álláskereső

A múlt hónapban 45 400 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a járási, kerületi hivatalnál, 16,2 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 31,0 százalékkal nőtt. Az álláskeresők 7,7 százaléka, 28 300 volt pályakezdő. A legtöbb álláskereső pályakezdő fiatalt Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartották nyilván, de Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is jelentős volt a számuk. Az álláskeresők 21,7 százaléka, 79 400 ember, több mint egy éve keresett munkát, ez 13,1 százalékpontos növekedés az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

PestiSracok facebook image

Szakképzetlen álláskeresők

Júliusban 53 500 volt a 25 év alatti és 81 000 az 55 év feletti álláskeresők száma, arányuk 14,6, illetve 22,2 százalékot tett ki. A regisztrált álláskeresők 30,7 százaléka iskolai, és OKJ-s szakképzettséggel sem rendelkezik, a szakképzetlen álláskeresők aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legmagasabb.

122 500 álláslehetőség

Az NFSZ adatai szerint júliusban több mint 174 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 57,4 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 52,2 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott. Az év hetedik hónapjában a foglalkoztatók 63 100 üres álláshelyet jelentettek be, ezek 81,7 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 51 600 volt, amelynek 23,9 százaléka a közfoglalkoztatáshoz tartozott. Júliusban 122 500 álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 78 700 betöltetlen maradt.

Leépítések

A foglalkoztatók egy hónap alatt 1575 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be. Az elbocsátások a szektorok közül elsősorban az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelmet, a háztartási villamos készülék gyártását, a közúti áruszállítást, az egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatást, az egyéb speciális gép gyártását, a repülőgép, űrhajó javítását, a számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenységet, az egyéb hitelnyújtást és a kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatást érintették, főként Pest, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Zala megyében, valamint a fővárosban.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt munkanélküliségi ráta 4,1 százalékos volt a 2020. március-májusi gördülő negyedévben, a 15-74 éves népességből 190 200-an voltak munka nélkül. A ráta az előző év azonos időszakához képest 0,7 százalékponttal volt magasabb.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.