Kövér: Kinek a szivárványos, kinek a székely zászló
A nagyhatalmi érdekek ütközőzónájában található Magyarország érdeke, hogy egyfajta békés, nyugodt, építő egyensúly alakuljon ki a világban – mondta az Országgyűlés elnöke csütörtökön, a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.
Kövér László az államalapítás ünnepéről megemlékezve kifejtette: a keresztény magyar állam is egy, a maihoz hasonló ütközőzónában született, amikor még azt is el kellett dönteni, hogy a keleti vagy a nyugati kereszténységhez csatlakozzon.
Tehát már ott helyben, az origópontban ott volt a dilemma, amit azóta is tulajdonképpen megoldhatatlanul cipelünk magunkkal
– mondta, majd hozzátette: Magyarországnak azért is törekednie kell a világ egyensúlyára, mert ha az megbillen, "akkor óhatatlanul a régióban alakul ki az első tűzfészek". Kövér László elmondta: Magyarország felelőssége, hogy "olyan kellő erőt gyűjtsön magába és maga köré, amely szereplővé teszi ebben a játékban", mert volt idő, amikor egyáltalán nem osztottak neki lapot.
Volt azonban olyan is – például Szent István, Hunyadi Mátyás, Bethlen Gábor, illetve 1848-49 idején –, amikor meghatározó erővel tudott befolyást gyakorolni az őt érintő politikai folyamatokra
– tette hozzá. Hangsúlyozta: a visegrádi együttműködésnek is köszönhetően soha nem látott még akkora esélyt arra, hogy Magyarország úgy érvényesítse érdekeit, mint most a közép-kelet-európai érdekrendszeren keresztül. A házelnök aláhúzta: Európa keleti fele a Szovjetunió nyomása alatt jobban rá volt kényszerítve arra, hogy megpróbálja foggal-körömmel megőrizni saját, élni segítő értékeit, míg a jólét, a szabadság korlátlanságába vetett hit nem tett jót a nyugat-európai embereknek. A trianoni évfordulóra kitérve elmondta:
az elmúlt években a környező országok is rájöttek, hogy nem Magyarország fenyegeti saját nemzeti önazonosságukat, hanem olyan erősebb hatalmak, amelyek manipulációs gépezetükkel és pénzükkel mindenféle önazonosságot megpróbálnak feloldani és kiölni az emberből, úgy a nemzetit, mint a keresztényt, de hovatovább már a nemi identitást is.
Kövér László elmondta: botrányosnak tartja, hogy a főpolgármester a szivárványos zászló kihelyezését tartotta a legfontosabb feladatának a "budapesti közlekedés részleges megbénításán túl".
Kinek a szivárványos zászló, kinek a székely zászló
– jelentette ki, majd a szivárványos zászló leszaggatására vonatkozó kérdésre megjegyezte: egy "szellemi, erkölcsi agresszióra" nem szabad fizikai agresszióval válaszolni. Hozzátette: a szivárványos zászló egy szűk kisebbség, egy szubkultúra jelképe, a harsány, provokatív fellépéssel pedig az eltérő szexuális orientációjú emberek közül sem mindenki szimpatizál. A Fidesz politikusa közölte: a számok alapján a DK és a Momentum vált az ellenzék vezető erejévé, a kormánypártoknak pedig azért kell naponta felidézniük Gyurcsány Ferenc "bűneit", mert ha azt nem teszik meg, akkor az idő elmossa azok nyomait. Kövér László ezzel összefüggésben megjegyezte: a 2006-os utcai rendőrterror nem sokban különbözött attól, amit most Minszk utcáin lehet látni.
Érdekes módon az akkori budapesti események nem váltottak ki hasonló tiltakozási hullámot az európai politikusok körében
– mondta. Kiemelte: egyelőre nem látni tisztán, mi történik Minszkben, áll-e bármilyen külső erő az ottani mozgalmak mögött.
Fehéroroszországban is van esély arra, hogy egy kompromisszumos megoldás szülessen, amely azt jelenti, hogy semelyik nagyhatalom nem akarja majd feltétlenül maga alá gyűrni azt a területet, mert többet veszíthet rajta, mint amennyit nyerni akart
– fejtette ki.
Lehet, hogy kivételképpen az fog történni, amit a belorusz emberek akartak, ez nem minden átmenetben volt igaz
– tette hozzá Kövér László. A házelnök elmondta: "bizonyos hatalmi erők" totális háborút folytatnak Donald Trump elnök ellen az Egyesült Államokban, emiatt pedig nekik is résen kell lenniük és fel kell készülniük arra, hogy a 2022-es magyar parlamenti választás nem lesz majd mentes külső beavatkozási kísérletektől.
Forrás/fotó: MTI
