Megjelent az egészségipari stratégiáról szóló kormánydöntés

Forró drót 2020. augusztus 15. 07:03

A pénteki Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a kormány elfogadja az 5 pilléren nyugvó hazai egészségipar fejlesztésére irányuló stratégiát. A döntés részletesen szabályozza Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ezzel kapcsolatos feladatait, így ezek között szerepel a szektorban működő kkv-k több cikluson átívelő új támogatási rendszere, valamint például egy egészségipari kockázati tőkealap létrehozása – írja a portfolio.hu.

A portál azt írja, hogy a döntés egy átfogó egészségipari stratégia megalkotására ad lehetőséget a kormány illetékes tagjainak. Többek között ezeket a feladatokat osztotta ki a kormány az EMMI és az ITM vezetőjének, jellemzően idén október-november végi határidők mellett:

a magyarországi gyógyszerellátás biztonságának javítása és a hazai gyógyszeripar versenyképességének növelése, illetve a gyógyszeripari innováció támogatása érdekében készítsen előterjesztést;
dolgozzon ki cselekvési tervet a hazai gyógyszeripari kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenységet végző vállalkozásokat hátrányosan érintő párhuzamos kereskedelem feltárására és visszaszorítására;
a XXI. századi egészségipari fejlesztések ösztönzésére, modern eljárások és termékek befogadására, gyorsítására és az ezzel összefüggő innovatív finanszírozási technikák bevezetésére;
az új, innovatív gyógyszerkészítmények és egyéb terápiák magyar betegek számára előnyös és gördülékenyebb hozzáférését lehetővé tevő együttműködés a V4-országokkal;
a stratégiában megfogalmazott, gyógyszeripart érintő feladatok első felülvizsgálatának eredményeire alapozva dolgozzon ki a hazai gyógyszeripari vállalatok versenyképességének javítására vonatkozóan javaslatokat;
a stratégiában megfogalmazott, gyógynövényiparhoz kapcsolódó javaslatokat vizsgálja meg az EMMI minisztere az agrárminiszterrel közösen és készítsenek jelentést;
kiderül a határozatból, hogy az egészségiparban 5 területet azonosított a kormány, ahol egyébként megvizsgálják a jogszabályi környezetet: 1) orvostechnikai eszközipar, 2) gyógyszeripar, 3) biotechnológia, 4) eHealth háttéripar, 5) XXI. századi új, innovatív területek;
felülvizsgálják az egészségipart is érintő egészségügyi beszerzések gyakorlatát a betegbiztonság és a hazai fejlesztő és gyártóbázisok érdekei figyelembevételével (különösen a kis- és középvállalkozások esélyegyenlőségének megteremtése és a hazai piacon való érvényesülésük érdekében, továbbá felülvizsgálják a gyógyszerekre, valamint az orvostechnikai eszközökre irányuló közbeszerzési eljárások sajátosságait, „jó gyakorlatok” kialakításának lehetőségét);
felülvizsgálják az egészségiparhoz köthető képzések tartalmát, infrastrukturális hátterét, előterjesztés készül ezen szektorok szakképzett munkaerő-szükségleteiről;
megvizsgálják – a miniszterelnök kabinetfőnökének, a belügyminiszternek és az igazságügyi miniszternek a bevonásával – az egészségügyi adatvagyon kutathatóságának biztosítását és az egészségipar által történő hasznosítását;
felülvizsgálják az egészségiparban működő kis- és középvállalkozások támogatási lehetőségeit, a szektor sajátosságait figyelembe véve a kis- és közepes méretű vállalkozások gyors és fenntartható fejlődésének, hazai és nemzetközi versenyképességének biztosításáért, ennek érdekében egy több cikluson átívelő támogatási rendszerről szóló előterjesztést dolgoznak ki a felek;
megvizsgálják egy egészségipari kockázati tőkealap létrehozásának lehetőségét, erre november 30-i határidőt kaptak a tárcavezetők (a pénzügyminisztert és a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert is be kell vonni a kérdésbe);
kidolgozzák a nemzetközi jelentőségű gyógyhelyeken a piaci alapon finanszírozható és a közfinanszírozott szolgáltatások szétválasztását és minősítési rendszerét, továbbá a nemzetközi standardoknak és a hazai igényeknek megfelelően dolgozzák át a természetes gyógytényezőkhöz kapcsolódó definíciókat;
a stratégia kialakítását támogatja a külgazdasági és külügyminiszter, ugyanis feladata felmérni az egyes országok fejlesztéspolitikai eszközeit, amelyekkel saját egészségipari vállalkozásaikat támogatják;
erre alapozva az ITM-nek előterjesztést kell készítenie a hazai gyógyszergyártó bázissal rendelkező és kutatási-fejlesztési tevékenységet végző gyógyszeripari és biotechnológiai vállalkozások védelmére;
az ITM feladata meghatározni a hazai egészségipar kitörési pontjait, a külgazdasági miniszter pedig feltárja az egészségipar számára fontos réspiacokat;
optimalizálják az egészségipari vállalkozások számára elérhető pályázati rendszert;
elkülönítik 2021-től az Innovációs Alapon belül forrást az egészségtudományi, egészségipari innovációk és kutatások, továbbá az emberen végzett orvostudományi kutatások és klinikai vizsgálatok támogatása érdekében;
előterjesztés készül egy budapesti székhelyű biotechnológiai és egészségipari profilú Science Park alapításáról;
fontos feladat, hogy minden év szeptember 30-áig jelentést készítenek a miniszterek a stratégia végrehajtásának állásáról.

A Portfolio azt írja, hogy a mostani kormánydöntés nem előzmények nélküli. Tavaly szeptemberben jelentették be, hogy elkészült a stratégia, és akkor még az volt a cél, hogy tavaly novemberre a kormány elé is kerül az átfogó javaslatcsomag. Ehhez képest történt most csúszás, azonban láthatóan a fő célok, feladatok nem változtak – írják.